Az 1825. évi országgyűlési „Diaetalis vers két felvonásban” csonkítatlan szövege A római Pasquino-szobor egy megcsonkított antik műremek volt, és új nevét egy XIV. századi foltozó vargáról kapta, akinek a város közállapotán gúnyolódó, a szoborra kitűzött céduláiról nevet nyert paszkvillus 1509-ben már nyomtatás révén jutott el a szélesebb olvasóközönséghez. A század közepén pedig gyűjteményes kötetekben járatta-leplezte…
Az utóbbi évtizedek magyar irodalomtörténet-írásában szinte egyedülállóan ritka konszenzus jött létre Tótfalusi Kis Miklós Mentségének szerkezetét illetően. A szerzővel foglalkozó dolgozatok s a Mentség szövegkiadásait kísérő tanulmányok vissza-visszatérő közhelye immár a mű szerkezeti hiányosságainak felemlegetése, a konstrukció formátlanságát, a struktúra és a stílus egyenetlenségeit, illetve általában a formai műgond hiányát kifogásoló észrevétel. A szöveg legújabb…
Erotikus költészetünk regiszterei A Madách Imrével foglalkozó szakirodalom általában nem mulasztja el az alkalmat, hogy felemlítse az irodalmi folytonosság, a családi hagyomány igazolásaképpen a verselgető ős, Madách Gáspár nevét, illetve a genius locit megidézve jelezze Alsósztregova alkalmas voltát a világtól elvonult meditációra, a költői alkotásra. Ettől eltekintve azonban a Madách-ős nincs igazán köztudatunkban, művei…
A ráolvasás – más terminológiával: varázsige, bájoló imádság – lényege szerint „szavakkal történő varázslás”, melynek legfőbb funkciója, célja, hogy a ráolvasó személy a szöveg elmondásával az egyéni élet bármely területére érdekének megfelelően hasson.1 Leggyakoribb fajtái: betegségtávoltartó vagy -elűző, időjárási körülményeket – vihart, esőt, jégesőt – elvarázsló, férgeket elűző szövegek. A nép, a deákos-litterátus réteg, s…
ID 3327 Szerző Jankovics József Címszó Bethlen Mihály, bethleni, gr. Alcím Bethlenszentmiklós, 1673. júl. 18.–Brassó, 1706 második fele Szócikk Útinaplóíró. →Bethlen Miklós fia. Apja otthoni és nagyenyedi tanulás után európai körútra küldte. 1691. június–1695. március között Frankfurt és Franeker egyetemeit látogatta, megtekintette Dánia, Svédo., Anglia, Belgium, Hollandia, Svájc, Olaszo., Ausztria, Lengyelo. fő látnivalóit, fölkereste híres…
ID 3351 Szerző Jankovics József Címszó Boér Márton Alcím 17. sz. Szócikk Erdélyi ítélőszéki táblai jegyző, alkalmi versszerző. 1687. szept. 11.–1688. jan. 1. között megírta 12 részből álló verses útleírását, egy gyönge verselésű, de tartalmas beszámolót a Portára tartó erdélyi követségnek a Balkánon át Isztambulba és vissza vezető útjáról, viszontagságaikról. Ez az egyetlen ismert 17.…
ID 3562 Szerző Jankovics József Címszó Csernátoni Pál Alcím Alsó- vagy Felsőcsernáton, 1633?–Nagyenyed, 1679. febr. 29. e. Szócikk Karteziánus szellemű ref. tanár, →Apácai Csere János tanítványa Gyulafehérvárott. Vlsz. mesterét követve került Kolozsvárra, ahol lektor, a retorika oktatója és az iskolai tanács írnoka. 1661 májusában →Bethlen Miklóst kíséri nevelőként európai tanulmányi körútjára (Heidelberg, Utrecht, Leiden). 1663-ban…
ID 3587 Szerző Jankovics József Címszó Darholcz Kristóf, ifj., fintai Alcím 1610-es évek–1640. júl. 5. e. Szócikk Fordító. Darholcz Ferenc mecénás fia, a Balassi–Rimay-körhöz tartozó, a Balassi fivérek halálára emlékvers-gyűjteményt kiadó tudós humanista, →id. Darholcz Kristóf unokája. Egyetlen ismert művét a középkorból eredeztette vagy pedig →Tolnai Dali Jánosnak tulajdonította az egyháztörténet-írás. Az eredetileg Musophilus álnéven…
ID 4120 Szerző Jankovics József Címszó Gulácsi Albert Alcím 17. sz. második fele Szócikk Naplóíró. →II. Apafi Mihály titkára, Bécsben mellette tartózkodva lejegyezte Apafi emlékiratait, beszédeit, imádságait, s lemásolt egy latin gúnyverset Erdély helyzetéről. Gulátsi Albertnek, Apafi Mihály fejedelem secretariusának Diariuma (1691–96) c. kiadatlan naplóját az Erdélyi Múzeumegylet kézirattárában őrizték. Ma a Román Tudományos Akadémia…
ID 4144 Szerző Jankovics József Címszó Gyöngyösi István Alcím Ungvár?, 1629–Rozsnyó, 1704. júl. 24. Szócikk Költő. A 17. sz.-i familiáris udvari költő tipikus pályaívét futotta be: ref. köznemesi családba született, →Comenius keze alatt tanult Sárospatakon, majd füleki seregbíró, 1663-tól →Wesselényi Ferenc nádor belső bizalmi embere, titkára. Ura halála és az összeesküvés kitudódása után rövid időre…
ID 4515 Szerző Jankovics József Címszó Kazinczy András Alcím Sárospatak, 1661 vagy 1662–Sátoraljaújhely, 1728. nov. 17. Szócikk Ref. naplóíró, versszerző. →Kazinczy Ferenc dédapja. Kassán és Podolinban, majd a nagyszombati jezsuitáknál tanult, de visszatért a ref. vallásra. 1700-tól ungi alispán. →II. Rákóczi Ferenc alatt a megye nemességének főkapitánya, országgyűlési követe a szécsényi és az ónodi országgyűlésen.…
ID 4523 Szerző Jankovics József Címszó Keczer Ambrus, lipóczi Alcím 1620–1671 Szócikk Naplóíró. K. András Sáros m.-i alispán fia, →Thököly István bizalmasa, gazdasági ügyeinek intézője. 1671-ben a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel vádjával a pozsonyi törvényszék elé idézték, de útban Nagyszombat felé a szekéren ötvenegy éves korában meghalt. 1663. jan. 1.–1669. dec. 31. között napról napra vezetett…
ID 4570 Szerző Jankovics József Címszó Keresztúri Bíró Pál Alcím Bodrogkeresztúr, 1594?–Görgény, 1655. dec. Szócikk Ref. egyházi író, udvari lelkész, pedagógus. Vlsz. szülőfalujában végzett alapfokú iskolát, 1617-ben iratkozott be Sárospatakra, ahol 1620–22-ben a seniori tisztet töltötte be. 1622-től egykori iskolájának rektora. 1624 tavaszától Brémában, ugyanazon év augusztusától Leidenben tanult, átlátogatott Angliába is. 1626 augusztusában →Alvinczi…
ID 4762 Szerző Jankovics József Címszó Labsánszky János Alcím Lapsánszky; 17. sz. második fele–1711 u. ? Szócikk Író, politikus. →Szelepcsényi György esztergomi érsek titkára, az ellenreformáció harcos híve. Extractus brevis et verus, quo candide demonstratur acatholicorum praedicantium e Regno Hungariae proscripto et degradatio facta esse respectu rebellionis c. művével a gályarabságra ítélt prot. prédikátorok peréről…
ID 4819 Szerző Jankovics József Címszó Laus Podagrae Alcím „Egy szegény poéta a köszvényeseknek…”; 17. sz. első fele Szócikk Ironikus verses dicséret. A →Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdájában 1647–49 között megjelent, címlap és impresszum nélkül, egyetlen példányban (OSZK) fennmaradt ironikus köszvénydicséret, ha hihetünk a vers kolofonjának, az erdélyi Székelyszentmihályon keletkezett. Szerzőjét nem ismerjük. A humanista…
ID 4879 Szerző Jankovics József Címszó Lónyay Anna Alcím 1625 k.–1693 k. Szócikk Levélíró. L. Zsigmondnak, Kraszna, Bereg m. főispánjának, →Bethlen Gábor tanácsosának és hadvezérének lánya, hadadi Wesselényi Istvánnak, Közép-Szolnok m. főispánjának felesége. A férje halálát követő évben (1657) →Kemény Jánosnak, a később tragikus sorsot ért fejedelemnek a jegyese lett, de házasságkötésükre csak a vőlegény…
ID 4907 Szerző Jankovics József Címszó Madách Gáspár, sztregovai Alcím 1590 k.–1641 k. Szócikk Költő, fordító. M. Péter fia, →Rimay János unokaöccse. Tanulmányairól nincsenek adataink, jogászi iskolázottságára vall, hogy jelentős részt vállalt Nógrád m. adminisztrációjában: előbb megyei szolgabíró, 1625–31 között megyei esküdt, 1635-től alispán. 1637 k. Balassa Simon ügyvédje, ill. kékkői uradalmának prefektusa. Rimayval szoros…
ID 5346 Szerző Jankovics József Címszó Pataki Füsüs János Alcím Fűsűs, Fűsüs, Fűsős; Sárospatak, ?–Szatmár, 1629 tavasza Szócikk Ref. lelkész, író. Mezővárosi polgári vagy kézműves családból származott. Szülővárosában végzett iskolák után, rokonai támogatásával, külföldi peregrináció során folytatta tanulmányait. 1616. júl. 27-én írta be nevét a heidelbergi egyetem anyakönyvébe, 1617. júl. 3-án pedig Marburgban subscribált. Heidelbergben…
ID 5457 Szerző Jankovics József Címszó „Pöngését koboznak…” Alcím Szócikk A →Madách Gáspár kézírásában a →Rimay–Madách-kódexben fennmaradt, 1630 k. másolt négystrófás vers; apróbb, esetleg a másolásból fakadó hibái ellenére a régi magyar költészet mesterdarabja. Szerzőjét nem tudjuk azonosítani, de a vers zárt szerkezete, alliterációban gazdag akusztikai megoldásai, logikus vonalvezetése, hangulati egysége és az egynemű trópusokból…
ID 5573 Szerző Jankovics József Címszó Révay Erzsébet Alcím 1660?–Mosóc, 1732. nov. 19. Szócikk Versszerző és imádságíró(?). R. Imre (†1688) Turóc m.-i főispán és Divékújfalusi Újfalusi Kata (†1700) lánya, →Petrőczy István, majd Philip Henrik Calisch felesége. Mind szülei, mind első férje halálára írt vagy szereztetett halotti búcsúztató verseket – az anyját elsiratók szlovákul is megjelentek…
