Jankovics József tanulmányai

– egy helyen!

Életrajz

Életrajz

Jankovics József (1949–2021)

Tovább

Tanulmányok

Tanulmányok

Jankovics József tanulmányai digitalizálva.

Tovább

Dokumentumtár

Dokumentumtár

A honlapon olvasható tudományos publikációk PDF-előzményei.

Tovább

Rimay–Madách-kódex

ID 5589 Szerző Jankovics József Címszó Rimay–Madách-kódex Alcím OSZK, Quart. Hung. 3245–3246 Szócikk A 17. sz. első harmadának egyik legjelentősebb kéziratos vers- és prózagyűjteménye. A →Madách Gáspár kézírásában fennmaradt füzetek valójában csak azután álltak össze kötetekké, hogy Radvánszky János a 19. sz. végén megtalálta őket sajókazai levéltárában. Minden valószínűség szerint ő köttette egybe, ill. látta

Rozgonyi Varga János

  ID 5611 Szerző Jankovics József Címszó Rozgonyi Varga János Alcím Rozgonyi Sutoris; Rozgony, 1611 vagy 1612–?, 1697 e. Szócikk Ref. lelkész, esperes, önéletíró. Felsőbb iskoláit 1626-tól Sárospatakon, majd Kolozsváron és Gyulafehérváron végezte, közben a brassói magyar iskolában (1632), Bánffyhunyadon (1634) és Marosvásárhelyen (1636–38) tanított. 1637 végén visszatért Gyulafehérvárra. →Geleji Katona István támogatásával I. Rákóczi

Solymosi Nagy Mihály

ID 149 Szerző Jankovics József Címszó Solymosi Nagy Mihály Alcím 1673?–Szatmár, 1729. febr. 9. Szócikk Ref. lelkész, tanár, egyházi író. Alsóbb tanulmányai befejeztével, 1696-tól a nagyszebeni magyar iskola praeceptora. Itt készült saját korában ki nem adott verseinek java: névnapi vagy születésnapi köszöntők, melyek az iskola diákjainak tanulását támogató szász városi vezetőket ünnepelték (→Köleséri Sámuel, →Valentin

Szatmárnémethi János

ID 589 Szerző Jankovics József Címszó Szatmárnémethi János Alcím †17. sz. második harmada-vége Szócikk Ref. versszerző, tanár. A szatmári iskola poétikai osztályának praeceptoraként mondott halotti búcsúztató költeményt Vay Péter özvegye, →Vay Ádám anyja, Zoltán Anna temetésén, 1681–85 között, Kegyesség győzedelme címmel. Vlsz. ő a vers szerzője is. A búcsúztató szövege a→Győri György-énekeskönyvben maradt fenn, amelynek

Széchy Anna Mária

ID 640 Szerző Jankovics József Címszó Széchy Anna Mária Alcím ejtsd: szécsi; 1610 k.–Kőszeg, 1679. júl. 18. Szócikk Versszerző(?), mecénás, levélíró. Sz. György és Homonnai Drugeth Mária lánya, 1627-től →Bethlen Gábor unokaöccsének, ifj. Bethlen Istvánnak felesége. Férje korai halálát követően (1633) rozsályi Kun Istvánnal köti össze életét. Házasságuk azonban rosszul sikerül, a férfias szórakozásokat, lovaglást,

Szilágyi György

ID 1441 Szerző Jankovics József Címszó Szilágyi György Alcím Georgius Sylvanus; †London?, 1702? Szócikk Angliában működő, foglalkozását kiadványaiban „magyar orvosdoktor”-ként (medicus Pannonicus) megjelölő teológus, klasszika-filológus szövegkiadó, tanár. Hazai iskolázásáról nincsenek adatok, vlsz. a Szilágyságból indult külföldi egyetemekre. 1666-ban Heidelbergben tűnt fel, innen Zürichbe ment, majd Bázelban tartózkodott 1666. júl. 13-tól 1668. máj. 11-ig, amikor is

Thököly haditanácsa

ID 1932 Szerző Jankovics József Címszó Thököly haditanácsa Alcím „Lincből hogy érkezék…”, 1680 ősze Szócikk Propagandisztikus →voksoló vers, melyben →Thököly Imre kuruc seregének főtisztjei és fontosabb személyiségei szavazás formájában arról a kérdésről fejtik ki álláspontjukat, hogy kössenek-e fegyverszünetet vagy békét a Habsburg-uralkodóval, vagy pedig a török csapatokra támaszkodva s némi keresztény segítségben reménykedve folytassák a

Thököly búcsúéneke

ID 1930 Szerző Jankovics József Címszó Thököly búcsúéneke Alcím „Eredj, siess, kérlek…”, 1691. jan 20. e. Szócikk Búcsúvers. A szakirodalom által elfogadott címnél pontosabban határozza meg a vershelyzetet, ha a búcsú motívumról →Thököly Imre és felesége, →Zrínyi Ilona szerelmi levélváltására kerül át a hangsúly. Az ún. búcsúlevelet ugyanis a rá adott válasz követi („Isten hozzád,

Tolhopff, Johannes

ID 2103 Szerző Jankovics József Címszó Tolhopff, Johannes Alcím Dolhopff, Tolkopf; Kemnat, 1440 k.–Regensburg 1503. ápr. 26. Szócikk Csillagász. Iskoláit 1465-ben Lipcsében kezdte, ahol később maga is tanított, majd az újonnan alapított ingolstadti egyetemen lett professzor, 1473–75-ben pedig rektor és dékán. Az asztrológia és az asztronómia mellett matematikával, később irodalommal is foglalkozott. Már Lipcsében megismerkedhetett

Tolnai Dali János

ID 2110 Szerző Jankovics József Címszó Tolnai Dali János Alcím Tolnai Dáli; Várad?, 1606–Tarcal, 1660 tavasza Szócikk Ref. egyházi író, lelkész, a →puritanizmus legelső formátumos terjesztőinek egyike. Bisterfeld-pártfogolta gyulafehérvári diákoskodás után 1630-tól rektorként tanított Kolozsvárott. 1631. okt. 31-én már Leidenben, 1732. márc. 24-én Franekerben, szept. 28-án pedig Groningenben iratkozott be az egyetemre mint →I. Rákóczi

Udvarhelyi Péter

ID 2253 Szerző Jankovics József Címszó Udvarhelyi Péter Alcím †1661 e. Szócikk Ref. fordító, székely nemes. 1640-ben Kelet-Mo.-on tartózkodva megismerkedett a Lipsius Politicorum sive civilis doctrinae libri sex (Leiden, 1589) c. államelméleti értekezését lefordító →Laskai Jánossal, s a következő évben Bártfán napvilágot látó műhöz (A polgári társaságnak tudományáról) a magyar (szkíta) nyelvet és Laskai fordítását

Udvarhelyi Tölcséres Mihály

ID 2254 Szerző Jankovics József Címszó Udvarhelyi Tölcséres Mihály Alcím Székelyudvarhely, 1670–Kolozsvár, 1737. márc. 2. Szócikk Ref. egyházi író, tanár. Székelyudvarhely után Debrecenben (1686), Kolozsváron (1693), majd 1697-től Nagyenyeden járt iskolába. 1701-től rektor volt Máramarosszigeten, ahol összegyűjtötte a peregrinációjához szükséges pénzt, s 1705-től a franekeri egyetemen folytatta tanulmányait. 1707-ben ismét Máramarosszigeten bukkant fel, ahonnan 1721-ben

Váradi Belényesi Ferenc

ID 2308 Szerző Jankovics József Címszó Váradi Belényesi Ferenc Alcím †1673 u. Szócikk Ref. író, Küküllő m.-i nemes. A nagyobb kancellária írnoka (1641–42), a váradi káptalan requisitora (1649), Bihar m. jegyzője, →Szalárdi János „egyik váradi alispán”-ként említi, ez a poszt vlsz. azonos a bihari alispáni címmel. 1663–64 fordulóján Apafi a törökhöz, ill. 1664-ben a havasalföldi

Váraljai G. Lőrinc

ID 2317 Szerző Jankovics József Címszó Váraljai G. Lőrinc Alcím 1620–Szatmár, 1671. aug. Szócikk Ref. lelkész, prédikációíró. Debrecenben 1639. máj. 22-én kezdte meg felsőbb osztályú tanulmányait, de Sárospatakon 1643-ban került a nagyobb diákok közé. Hollandiában peregrinált: 1646 májusában a franekeri, majd ugyanezen év júl. 28-án a groningeni, 1647. ápr. 10-én pedig a leideni egyetem matrikulájába

Zilahi János

ID 2506 Szerző Jankovics József Címszó Zilahi János Alcím †1737 Szócikk Tanár, ref. lelkész, versszerző. Feltehetőleg az 1681-ben elhunyt zilahi elsőpap, Z. János fia. A sárospatak-gyulafehérvári kollégium tanulója, 1693. nov. 3. és 1695. jan. 15. között szeniora is volt. Egy 1692. máj. 19-ről fennmaradt, vlsz. →Bethlen Miklóshoz írott legációs levelével küldte diáktársait adományt gyűjteni. Iskolái

Zrínyi Ilona, gr.

ID 2512 Szerző Jankovics József Címszó Zrínyi Ilona, gr. Alcím Ozalj?, 1643?–Nikomédia, 1703. febr. 18. Szócikk →Zrínyi Péter és →Frangepán Anna Katalin lánya; 1666 márciusától →I. Rákóczi Ferenc, 1682 júniusától →Thököly Imre felesége; →II. Rákóczi Ferenc anyja. Gyermekkorát Horváto.-ban töltötte, apja 1665-től horvát bán. Otthonában igényes neveltetést kapott, legalább négy nyelven beszélt, levelei kitűnő íráskészségről,

„Gyöngyösi drága gyöngy versei”

A Kemény János-eposz forrásvidéke és szövegszerveződése I. „Amiolta pedig szép emlékezető jó hírével-nevével ösmérkezni kezdettem, nagy kévánságom volt szüntelen arra, miképpen adhatnám valamely jelét szolgálatjára való készségemnek. És midőn érteném: több becsületes dolgokbéli foglalatossági között a könyveknek s nevezet szerént a verses írásoknak is olvasása gyönyörködtető munkája volna Nagyságodnak, jutott onnét eszemben, hogy volnának nékem

Gyöngyösi restitutus

Vélhetnők: aligha állhat két vers távolabb egymástól, mint a kötetünkben együvé sorolódott két Gyöngyösi-mű, a Kesergő Nimfa–Palinódia, valamint a Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága címűek. Más a műfajuk, a célkitűzésük, politikailag ellentétes táborhoz tartozó címzettet szólítanak meg. A szembenállás azonban látszólagos csupán, a különbségek mellett meghatározó azonosságok fedezhetők fel. Rokonságuk mind külső, irodalmon kívüli,

Gyöngyösi eroticus

Hát még Kupidónak csalárd álnokságát, A rossz házasságnak boldogtalanságát, Hánd fel a könyveknek akármely sokságát, Nem találod ehhez hasonlatosságát. Násó koporsóját ha ma elhagyhatná És a magyar nyelvet jól megtanulhatná, S Thereus dolgait ebben olvashatná, Gyöngyösi meggyőzött engem, azt mondhatná. Mit mondjak hosszason írt Charicliáról, Rózsakoszorúról, Keserves Nimfáról, Dédalusról csinált Cuma Templomáról, Merthogy ez is

Gyöngyösi christianus

A Rózsakoszorú1 az a Gyöngyösi-mű, amellyel a legkevesebbet foglalkozott az irodalomtudomány, ám a legtöbb félreértés kísérte befogadása és utóélete során. Ez a furcsa és ellentmondásos szakirodalmi viszonyulás leginkább annak tulajdonítható, hogy 1932-ig, Trencsényi-Waldapfel Imrének a vers forrását és genezisét feltáró dolgozatáig2 eredeti Gyöngyösi-szerzeményként tartották számon, vagyis amit a szerzőről állítottak, azt természetszerűleg Gyöngyösi Istvánra vonatkoztatták.