Jankovics József – Schiller Erzsébet[1] I. A 16. század végi török pusztítások, majd a tizenötéves háború Veszprém környékét érintő hadi eseményei miatt a 17. század közepére-végére Nagyesztergár a bakonyi puszta helyek nívójára süllyedt. A lakosai között élt fajszi Ányosok is elszegényedve hagyták sorsára, vetették zálogba birtokaikat, aminek révén a következő század elején már a…
A Zsolnáról Nagyszebenbe származott festő, Jeremias Stranovius (–1702) két fia az apa mesterségét folytatta. Míg ifjú Jeremias (–1729) élete végéig Szebenben piktorkodott, öccse, a külföldön elhíresült Tobias külországi tanulmányútját követően valószínűleg soha sem tért vissza szülőföldjére. A madár-, virág és gyümölcscsendéletek festésével Angliában Bogdány Jakab vejeként ismertté vált festő életrajzáról eleddig vajmi kevés ismeret állt…
Egy főrangú temetés művészeti vonatkozásai és utóélete Spillenberger János kassai (s előtte lőcsei) festő emlékezetét a művészettörténetben legerősebben két momentum tartja fenn. Az egyik a gyulafehérvári fejedelem meghívása, amellyel – mint levéltári adatokból tudjuk – Bethlen Gábor palotájának kifestésére kapott megbízást, a másik, hogy fia, ifjabb Spillenberger János, aki pályája kezdetén apja mellett sajátította el…
A levelek és a vallomások énképéről A Wesselényi-felkelés kevésbé a Habsburg-udvar ügyes taktikázásán, mint inkább a mozgalom vezetőinek állhatatlansága miatt bukott meg és ért véget olyan kegyetlen eredménnyel, amelyet a történelemkönyvek lapjairól ismerhetünk. Alighogy a vezetők aláírták szövetségleveleiket (1666. december 19.), máris felütötte fejét a bizalmatlanság, előtérbe került az önös érdek, megsérült identitástudattal vergődtek…
Édes Pater Ferenc1 Uram! Ajánlom kegyelmednek szíves szolgálatomat. Még in Aprili Teplicén2 létemben, midőn két nyavalya ágyam fenekén csatolva nyomorgatna: az első betegségnek sűrű jaja, másik becsületem sértő tapodtatása, kevés üdőt vévén magamnak, írtam vala kegyelmednek bizodalommal teljes levelet, hová tévedt, nem tudhatom. Mert ha megadták volna kegyelmednek, választ3 nélkül nem lettem volna, mivel olyan…
Felettébb csudálom mi dolog az legyen, de meg kől vallanom, hogy igen nagy szégeny[1] hogy te allopotod alá vetett légyen, melyben vigadoztál régenten nagy kényen. Rajtad uralkodik Árva Magyar Ország ki lábod alat volt az mast torkodra hág úcz fúcz minden felé valamint az jobbágy, kire nem mas hozot hanem Német ország. Az te Nemzetedbűl…
Tótfalusi Kis Miklós majd csuda vala a bölcs Belgiumban, e tudatlan Erdély pedig csúfot űze a megbecsülhetetlen emberen – hajtja meg a tisztelgés zászlaját félszáz évvel a méltatlan végre kárhoztatott tudós erdélyi nyomdász és betűmetsző halálát követően a csípős anekdotáiról elhíresült Hermányi Dienes József. E kései babérkoszorú azonban már mit sem enyhíthetett a kortársi értetlenség,…
Mészöly Miklós gyakran alkalmazta írásaiban a hangulatfestő, korjellemző, szituációba helyező, vagy a helyzetet felidéző régi magyar szavakat, különös hangzású neveket, korábbi évszázadok ismert vagy ismeretlen szerzőitől származó szintagmákat. Kedvvel és jelentős esztétikai haszonnal élt a más művekkel való intertextuális kapcsolatteremtés technikájával, egyes, számára valamilyen prózapoétikai vagy retorikai szempontból kiváló megoldás, odakínálkozó szövegegység átvételével, célirányos felhasználásával.…
