ID

5346

Szerző

Jankovics József

Címszó

Pataki Füsüs János

Alcím

Fűsűs, Fűsüs, Fűsős; Sárospatak, ?–Szatmár, 1629 tavasza

Szócikk

Ref. lelkész, író. Mezővárosi polgári vagy kézműves családból származott. Szülővárosában végzett iskolák után, rokonai támogatásával, külföldi peregrináció során folytatta tanulmányait. 1616. júl. 27-én írta be nevét a heidelbergi egyetem anyakönyvébe, 1617. júl. 3-án pedig Marburgban subscribált. Heidelbergben 1617. ápr. 26-án Nicolaus Matthias Bachendorf elnöklete alatt disputált Positionis physicae de elementis in genere (Heidelberg, 1617) címmel, munkájához Kóródi Bedő Dániel, Kanizsai Mihály, →Prágai András, Tállyai Putnoki János és Jászberényi Mátyás írt üdvözlőverset. Még abban az évben, dec. 17-én, Rudolphus Goclenius elnöklésével Marburgban is disputált (Disputatio metaphysica, Marburg, 1617). 1618. máj. 16-án egy cím nélküli teológiai disputációval járult hozzá David Pareus Thesaurus Biblicus c. gyűjteményéhez. Három disszertáló diáktársát – Kanizsai Mihályt (RMK III 1198), Prágai Andrást (RMK III 1201) és Tállyai Putnoki Jánost (RMK III 1216) – üdvözlőverssel köszöntötte. Hazatérte után Pelsőcön, vlsz. 1622 őszétől Ungvárott, 1624 táján Sárospatakon, majd Szatmáron töltött be lelkészi tisztet.

Legjelentősebb, irodalmi értékű munkája egy államelméleti értekezés: Királyoknak tüköre, melyben ábrázatjok szépen ragyog és tündöklik, az fejedelmeknek és egyéb uralkodóknak kedvekért például írattatott és formáltatott Pataki Füsüs János ungvári prédikátor által. A műhöz Tállyai Putnoki János, →Szenci Molnár Albert (Kassa, 1625. dec. 6.), Félegyházi Mátyás, Félegyházi János, valamint Rozgonyi Balázs ungvári rektor és a nyomdász, ifjabb Klösz Jakab írt üdvözlőverset. A →Bethlen Gáborhoz szóló ajánlás 1622. október idusán kelt, de a könyv valamilyen okból csak 1626-ban jelent meg Bártfán, esetleg az erdélyi fejedelem márciusi házassága vagy augusztusi, harmadik mo.-i kitámadása alkalmából.

A formailag hagyományos királytükört nemcsak ajánlja Bethlennek, hanem őt oktatja, készíti elő a nemzeti király szerepére és feladatára, mert isteni előrejelzés – üstökös – nyomán benne látja a legalkalmasabb jelöltet e tiszt betöltésére. Mo.-on ugyanis az anarchia, a törvénytelenség uralkodott el, s ~ Bethlent tartja az új törvényhozó, az új, magyar Jeruzsálem megalapítója címre kiválasztottnak. Ezért megrajzolja számára azt az ideális államformát, uralkodási módot, elméletet és gyakorlati technikát, amelyeknek révén ezt Bethlen megvalósíthatja, s azokat a vezetői tulajdonságokat, képességeket és erényeket, amelyekkel az ideális uralkodónak rendelkeznie kell küldetése teljesítéséhez.

Értekezését két könyvre osztja. Az elsőben a királyok, fejedelmek és uralkodók ékességeiről: az istenfélelemről, az isteni törvény betartásáról és az annak alárendelt emberi törvény, az igazság követéséről és betartásáról szól, Kálvint visszhangozva. A második könyvet az uralkodói erények előszámlálásának és ékes példákkal való illusztrálásának szenteli. Szerkezete az erényeket jelképező 12 drágakő rendszerét követi, a kövek jelképes erkölcsi tulajdonságai mellett megemlítve kedvező élettani hatásaikat is. A 12 drágakő – ha más sorrendben is – megegyezik a bibliai új Jeruzsálem létrehozását szimbolizáló, a szent város alapjait képező kövekkel (Jel 21,10–21). ~ ezzel jelképezi Bethlen új államot alapító, törvényhozó, országépítő tevékenységét – ő a magyar Gedeon, Jozija, Dávid – s azokat a fejedelmi tulajdonságokat, amelyekkel e történelmi léptékű vállalkozás megvalósítható (állhatatosság, szorgalom, serénység, okosság, ártatlanság, mértékletesség, nyájasság, ékesszólás, hűség, irgalmasság, méltóság, alkalmas szerencse). A kövekből összeálló ékes aranylánc annak jele, hogy a királyoknak több ajándékkal kell tündökleni, mint alattvalóiknak. Isten megadta mindezt Bethlen Gábornak, aki ezáltal méltó lett arra, hogy mindenki tisztelje, szeresse és hallgasson rá. Végül, ugyancsak a Szentírás szerint, tíz pontban foglalja össze az alattvalóknak az uralkodó iránti kötelességeit.

~ e művével nem csupán királytükröt állít a fejedelem elé, hasonló műfajú külföldi és hazai írások ismeretéről is tanúságot téve, hanem – hangsúlyozottan magyar nyelvű munkában – aktuális eseménytörténeti utalásaival (Bethlen Habsburg-ellenes hadjáratai), főleg a mo.-i prot. nemesség előtt, politikai propagandát is kifejt az erdélyi fejedelem programja mellett. Ennek megvalósulási alapja és biztosítéka szerinte az, hogy az Istentől rendelt magyar nemzeti király az isteni törvények szerint, a jó tanácsadókkal, azaz a magisztrátussal együtt, mértékletesen és okosan kormányozzon.

A Királyoknak tüköre eredeti alkotás, nem fordítás vagy kompiláció. A szakirodalom által korábban a műre jellemzőnek tartott →Lipsius-hatás szövegszerűen nem igazolható, viszont számos kortárs külföldi gondolkodóra és egy-két hazai szerzőre is hivatkozik ~. Az antik történelmi és irodalmi példák mellett a bibliai alakokat, eseményeket és jelképeket, a zsidó–magyar rokonság eszmekörét és a prot. történelemszemlélet elemeit fő eszmei tartópillérül alkalmazva gazdagon él közmondásokkal, anekdotákkal, aktuális szerzői kiszólással, sikerült és kevésbé sikerült versbetét-fordításokkal, belefelejtkezik élvezetes leírásokba, de a manierista prózatechnika csak nyomokban érhető tetten céltudatosan megszerkesztett szövegében.

Művek és/vagy kiadások

RMKT XVII/8, 1976, 106. sz. (versbetétek); Magyar gondolkodók 17. század, kiad. Tarnóc Márton, Bp., 1979, 69–86 (Magyar Remekírók) (részletek).

Irodalom

Adattár XVII/1, 1965, 163; Somlyói Tóth Tibor, Erdélyi királytükör (Pataki Füsüs János: Királyoknak tüköre), in Irodalom és ideológia a 16–17. században, szerk. Varjas Béla, Bp., 1987 (Memoria Saeculorum Hungariae, 5); Pócsi Katalin, Pataki Fűsűs János királytükrének jelképrendszeréről, It, 1992; Heltai János, Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok, Bp., 1994, 159–161 (HumRef, 21); Hargittay Emil, Az új Jeruzsálem és az új Magyarország (Pataki Füsüs János: Királyoknak tüköre, 1626), in Uő, Gloria, fama, literatura, Bp., 2001 (Historia Litteraria, 10).