Amikor a budapesti vármegyei tisztviselők 1932-ben elhatározták, hogy a Gyöngyösi-hagyomány ápolására irodalmi és művészeti társaságot hoznak létre, jól tudták, hogy „Nagy-Magyarországon” már jó ideje működik egy, a névadójukról elnevezett irodalmi társaság. Akkor már éppen negyedszázada viselte ezt a nevet az Ungvárott alapított Gyöngyösy (Gyöngyössi, Gyöngyösi és Gyöngyössy) Társaság. 1904-ben hirdették meg az alakulási tervet, és…
1664: Megjelenik a Márssal társalkodó Murányi Vénus „Amennyit Tassónak Itália, Voltaire-nek Franciaország, Opitznak Németország, annyit köszönhet Gyöngyösinek Magyarország. Hiszen nincs szebb az ő verseinél. Verselése ékes és önként ömlő, gondolatai bőségesek és szellemesek. Nem is említem szép leírásait és azt, hogy a szerelem, gyűlölet, szánalom érzelmeit, s a kedély egyéb hullámzásait mily természetes színekkel festi,…
Az Önéletírás arányait vizsgálva észre kell vennünk, hogy a Bethlen perbe fogása után eltelt tizenkét – vagy ha csak a mű végére pontot tevő 1710-es dátummal számolunk, hat – esztendő eseményei mennyire aránytalanul kevés teret – mindössze alig másfél nyomtatott oldalt! – kaptak a hatalmas opuszban. Ez csak azt sugallhatja számunkra, hogy Bethlen a maga…
Ami Önéletírásából és így történetírásunkból is kimaradt1 Vagy nem tudott, vagy nem is akart belekerülni, vagy csak rejtett, már az utókor által sem érzékelt utalásban búvik tovább. Nem tudott, ha később történt még a szerző életében, már az önéletírás lezárása után, s eleve nem is akart, ha a mű szerzője szándékosan elhallgatta: szeméremből, mint Bethlen,…
„Könnyebb volt volna ugyan nekem, magam elméje geniusát követve írnom valamely más újságot, hogysemmint más vétkes munkáját fáradságoson igazgatnom, és ahhoz kedvem is nagyobb volt volna.”1 Gyöngyösi a Chariclia és Theogenes igaz szeretetéről és egyéb jeles dolgokról tudósító história kapcsán jegyzi meg művének Andrássy Péterhez szóló ajánlásában – ahonnan mottónkat vettük – hogy azt „régi…
– Két kiadatlan levél közlésével – Az önéletíró kancellár után ismerjük már az imádságírót,[1] az építészt,[2] de még így is nagyon sok vonás hiányzik Bethlen Miklós portréjából, amely nem lehet teljes leveleinek vizsgálata nélkül. Hiszen az önéletírások alapkérdésével, a „költészet és valóság” viszonyával kapcsolatos kétségek eloszlatását – vagy megerősítését – leghatékonyabban a levéltári kutatás segítheti…
Immár negyedszázada, hogy először találkoztam Monok Istvánnal, ám bármennyire különös, még soha nem láttam az arcát! Az igazit. Vonásait elrejtette előlem prófétaszakálla. Minél alaposabban ismerem – hála most e bibliográfiának is –, annál jobban csodálom és tisztelem viszont tudományszervezői, kutatói arcélét. Monok István egész eddigi életét a könyv határozza meg: e spirituális és szakrális tárggyal…
Egy koronatanú elbeszélése alapján „Oh, te szegín, Istenben boldogul elnyugodt Bathory Gabor, melynek büntelenül ki ontot vere mind az mai napigis az egben kialt; tested eltemetetlen áll, jószágod, mely nemzetsegedet illette volna, törvénytelenül, hamissan el vetetett, Doczy Andras1 altal hamisan elfoglaltatott, és oly karban állapodott, hogy azki Teneked s familiádnak rontói és nagy ellenségei voltanak,…
Jankovics József–Szörényi László „Ezen emlékirat bár magános embertől származott, mégis nevezetesebb okmányaink közé tartozik” – jegyezte fel Kővári László Erdély történetének 1860-as kiadásában Bethlen Miklós fentebbi című munkájáról, a mű azonban jószerével soha nem került az érdeklődés homlokterébe.1 Szövege annak ellenére máig sem jutott nyomdafestékhez, hogy a kiadatlan Bethlen Miklós-emlékiratokat megjelentető Szádeczky Kardoss Lajos,…
I. Rokoni szálak – túlélési stratégiák Három tragikus sorsú, egészben vagy részben Erdélyhez kötődő család történetének szálai sodródtak egybe a 17. század végétől a 18. század végéig (a családok címereit ld. Képtár 15–16–17. kép). Politikai, katonai szerepvállalások e famíliák szenvedéseinek, hanyatlásának okai: Bethlen Miklós1 Bécsben hunyt el, Vay Ádám2 Danckában. Mindketten száműzetésben. Mindketten többszörös börtöntapasztalatok…
A „szép levél” Bethlen Miklós leveleinek formai és külsődleges esztétikai komponensei nagy mértékben nyújthatnak „rész-válaszokat, kiegészítő szempontokat” a „levelek tartalmát és írójuk személyiségét illetően”.1 Egyben tükrözik a korízlés állásfoglalását is a „szép levél” formai összetevőiről. Bethlen egyik legfőbb alapkövetelménynek tartotta a jól olvasható, könnyen appercipiálható írásképet. Teleki Mihályt többször feddi nehezen olvasható – s így…
Balassi (III.) Imre és Wesselényi Ferenc nádor kommunikációs viszonya és stratégiája I. Bethlen Miklós önéletírásának egyik legfontosabb és ugyanakkor legszemléletesebben előadott epizódja az, amelyben beszámol 1666-os murányi tartózkodásáról, arról a Zrínyi Miklós halála utáni időszakról, midőn titokban szövődtek Erdély és a magyar elégületlenek kapcsolatai s az erdélyi közvetítésű török orientáció első szálai, továbbá szerveződött a…
Jankovics József–Szörényi László Bethlen Miklós politikusi arcképét mind ez idáig R. Várkonyi Ágnes rajzolta meg legélesebben és legéletesebben – Erdély kancellárját belehelyezve saját kora Európájának szellemi viszonyai közé, saját hazája történelmi eseményei és személyiségei közé, Konstantinápoly és Bécs közé.1 Azt valósította meg művével a korszak magasan kiemelkedő szakértője, amit sem a 19., sem a…
Az erdélyi Bethlenek között a bethleni ág bizonyult inkább a literátusnak. Számos, a magyar művelődéstörténet élvonalába tartozó mű kötődik nevükhöz. Leghíresebbé közülük az önéletírást a műfaj hazai csúcsára emelő 17. századi kancellár, Bethlen Miklós vált. Apjának, Bethlen Jánosnak latin nyelven írt Erdély története 19. és 20. századi történelmi nagyregények ihletője és forrása volt, ám művének…
Az alább közlendő szöveggel (Magyar Nemzeti Országos Levéltár, E 205, Acta generalia, 40. cs. 341–348.) kapcsolatban sok a bizonytalanság. Jószerével csak egyetlen dolog bizonyos: értelmi szerzője Erdély számára a Bethlen Gábor-i, törökpárti politika követését javallja, s elszántan bírálja a Habsburg-udvarhoz fűződő uralmi reményeket. A szöveg célja, hogy Bethlen Gábor és az utána következő erdélyi fejedelmek…
„Ungarus sed impius” (?!) 2004-et, Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásának évét a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Balassi Bálint Intézet javaslatára a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a magyar kormány Balassi Bálint Emlékévvé nyilvánította. Hogy miért éppen ezt az esztendőt fogadta el a kormány, s mivel érdemelte ki a magyar reneszánsz költészet e kiemelkedő,…
Balassi Bálint költészetének poétikai meghatározóiról és jellegzetességeiről szólván a közelmúltban többen is foglalkoztak a költő és a számmisztika viszonyával, a reneszánsz költészet e rejtett antik, okkultista, illetve középkori keresztény teológiai elemeket egyaránt őrző szövegszervező tényezőjével. Legutóbb Horváth Iván foglalta össze könyvében a Balassi-költészet eme fontos sajátosságáról vallott különböző nézeteket: a 3×33-as kötetkompozíciót először megfogalmazó ún.…
Aligha van még egy olyan történetírónk, aki annyi és oly megbízható értesüléssel szolgált volna Erdély közel fél évszázados históriájáról, s akinek adatai oly mélyen beépültek volna mai Erdély-ismeretünkbe, ám akinek nevét kevesebbet említettük volna, mint Bethlen Jánosét. Pedig az ő kortörténete, majd naplóhoz közelítő, emlékiratszerű följegyzése egyéb forrásból ma már szinte hozzáférhetetlen alapossággal merít a…
Bethlen Mihály útinaplója Képzeletére bízván magát, kétszeresen – időben és térben – is utazik Bethlen Mihály útifeljegyzéseinek1 olvasója. Utazik, mert a szerző legfőbb tanítómesterével, Descartes-tal szólva: „ha a régi századok embereivel társalgunk, ez majdnem olyan, mintha utaznánk.”2 S utazik, mert ezúttal olyan író mellé szegődött útitársul, aki azt hozza a kései olvasó tudomására, mit látott-hallott,…
Rimay János és Madách Gáspár allegorikus versének képzőművészeti vonatkozásai A magyar késő reneszánsz poézis különös sorsú művei közt is előkelő helye lehetne a következőkben tárgyalandó verseknek. Az úgynevezett „Sajo-cazai codex III.”-ból közölt, erényekről s bűnökről emblematikus tömörséggel szóló versezetek egyszer láttak csupán sajtót: Radvánszky Béla hírhedett Rimay-kiadásában.1 S mint Rimay-verset, természetesen már nem vette…
