ID

4819

Szerző

Jankovics József

Címszó

Laus Podagrae

Alcím

„Egy szegény poéta a köszvényeseknek…”; 17. sz. első fele

Szócikk

Ironikus verses dicséret. A →Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdájában 1647–49 között megjelent, címlap és impresszum nélkül, egyetlen példányban (OSZK) fennmaradt ironikus köszvénydicséret, ha hihetünk a vers kolofonjának, az erdélyi Székelyszentmihályon keletkezett. Szerzőjét nem ismerjük. A humanista fordított enkomium műfajának kései magyar emléke. A hegedősénekek hangjára is emlékeztető vers közvetlen forrása a műfaj mesterei, Lukianosz (Tragópodagra) és Willibald Pirckheimer (Apologia seu Podagrae Laus, Nürnberg, 1522) nyomán dolgozó jezsuita Jacobus Pontanus Morbidi duo, et Laus Podagrae c. prózai dialógusa (kiadva: in Amphitheatrum Sapientiae Socraticae, II, 214–215). A →„felfordult világ” képtelenségeit ironikusan dicsérő versek hagyományos toposzait és technikáját idéző poéma szerint a podagra (köszvény) minden dicséretet megérdemel, mert az általa okozott kínok megkímélik a beteget az élet küzdelmeitől, fáradalmaitól, kényelmetlenségeitől, s a földi, testi élvezetek, világi örömök helyett a lelki, mennyei jók felé fordítják érdeklődését, ill. azokat hozzák el számára. A bűnökből erényt kovácsol: a haragosból szelídet, a kevélyből alázatost, az embertelenből emberségest, a részeges tobzódóból józant, a fajtalanból jámbort, a hitetlenből szent életűt, a fösvényből bőkezű adakozót formál.

Művek és/vagy kiadások

Laus Podagrae, az az Az köszvénynek ditsireti, kiad. Turóczi-Trostler József, Gyoma, 1936; RMKT XVII/14, 1991.

Irodalom

V. Ecsedy Judit, Szenci Kertész Ábrahám ismeretlen nyomtatványai, MKsz, 1989.