XVI–XVII. századi ráolvasások Máriássy János lógyógyászati kéziratában

A ráolvasás – más terminológiával: varázsige, bájoló imádság – lényege szerint „szavakkal történő varázslás”, melynek legfőbb funkciója, célja, hogy a ráolvasó személy a szöveg elmondásával az egyéni élet bármely területére érdekének megfelelően hasson.1 Leggyakoribb fajtái: betegségtávoltartó vagy -elűző, időjárási körülményeket – vihart, esőt, jégesőt – elvarázsló, férgeket elűző szövegek. A nép, a deákos-litterátus réteg, s

„Gyöngyösi drága gyöngy versei”

A Kemény János-eposz forrásvidéke és szövegszerveződése I. „Amiolta pedig szép emlékezető jó hírével-nevével ösmérkezni kezdettem, nagy kévánságom volt szüntelen arra, miképpen adhatnám valamely jelét szolgálatjára való készségemnek. És midőn érteném: több becsületes dolgokbéli foglalatossági között a könyveknek s nevezet szerént a verses írásoknak is olvasása gyönyörködtető munkája volna Nagyságodnak, jutott onnét eszemben, hogy volnának nékem

Gyöngyösi restitutus

Vélhetnők: aligha állhat két vers távolabb egymástól, mint a kötetünkben együvé sorolódott két Gyöngyösi-mű, a Kesergő Nimfa–Palinódia, valamint a Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága címűek. Más a műfajuk, a célkitűzésük, politikailag ellentétes táborhoz tartozó címzettet szólítanak meg. A szembenállás azonban látszólagos csupán, a különbségek mellett meghatározó azonosságok fedezhetők fel. Rokonságuk mind külső, irodalmon kívüli,

Gyöngyösi eroticus

Hát még Kupidónak csalárd álnokságát, A rossz házasságnak boldogtalanságát, Hánd fel a könyveknek akármely sokságát, Nem találod ehhez hasonlatosságát. Násó koporsóját ha ma elhagyhatná És a magyar nyelvet jól megtanulhatná, S Thereus dolgait ebben olvashatná, Gyöngyösi meggyőzött engem, azt mondhatná. Mit mondjak hosszason írt Charicliáról, Rózsakoszorúról, Keserves Nimfáról, Dédalusról csinált Cuma Templomáról, Merthogy ez is

Gyöngyösi christianus

A Rózsakoszorú1 az a Gyöngyösi-mű, amellyel a legkevesebbet foglalkozott az irodalomtudomány, ám a legtöbb félreértés kísérte befogadása és utóélete során. Ez a furcsa és ellentmondásos szakirodalmi viszonyulás leginkább annak tulajdonítható, hogy 1932-ig, Trencsényi-Waldapfel Imrének a vers forrását és genezisét feltáró dolgozatáig2 eredeti Gyöngyösi-szerzeményként tartották számon, vagyis amit a szerzőről állítottak, azt természetszerűleg Gyöngyösi Istvánra vonatkoztatták.

Wesselényi Ferenc nádor nyelvi játéka

Két levelének közlésével Különös hangulatban lehetett Wesselényi Ferenc palatinus 1664 júniusának a Gömör megyei Sümőcén (Sümec, Királyhegyalja, Šumiac) töltött 29. napján. Három levelének fogalmazványát-másolatát ismerjük ezzel a dátummal: íródeákjának diktált levelei címzettje Lippay György esztergomi érsek és testvére, Ferenc, jezsuita atya, valamint „Pál püspök”, valószínűleg Ivanovics (Ivanics) Pál pálos szerzetes, tinnini püspök. Az országos gondokkal

Vita (A magyar irodalom történetei kapcsán)

Szakolczay Lajos: Nagy Pál novellája – Lőrinc Pál álnéven – az Új Látóhatárban jelent meg. Címe – ha jól emlékszem –: Vágóhídon. Egy fiatal, „élelmes” szerző, Varga Rudolf a művet egyszerűen csak lemásolta (talán csak a hosszabb mondatokat vágta ketté). A Kortársban való megjelenése előtt az elbeszélés első díjat nyert az Országos Központi Sajtószolgálat pályázatán,

Tinódinak híják mind ez országban

Van az évfordulóknak értelmük és hasznuk. Tinódi Sebestyén halálának négy és fél százados évfordulója is meghozta valódi gyümölcsét: egész évben tartó ünneplése nemcsak az emlékőrzés, a hagyománytisztelet és a pozitív kultuszképzés, hanem az újraolvasás és újrafelfedezés, a rekanonizáció jegyében telt. Sőt, kapóra is jött az alkalom, a szükség együtt járt a lehetőséggel: az újraolvasás megteremtette

Gyöngyösi István családi irodalomtörténésze: Gyöngyösy László

I. Gyöngyösy László (1861–1923), író, költő, újságíró, drámaszerző, irodalomtörténész és tanár irodalomtudományi munkásságának legjavát Arany János, Mikszáth Kálmán, de mindenekelőtt, a rokoni-érzelmi szálak alapján érthetően, ősének, a költő Gyöngyösi István életművének kutatására áldozta. A gömöri alispán első feleségében, Baranyai Ilonában ismervén fel „saját ősanyját”,1 a családja eredetét is Gyöngyösihez kötötte. Számos dokumentumközlése, levelek, oklevelek, birtokiratok,

Széljegyzetek Babits Mihály Gyöngyösi-képéhez

Babits Mihály irodalomtörténészi ítélete a régi magyar irodalomról, annak folyamatairól, jelenségeiről és alakjairól általában megalapozott, kora tudományos ismereteinek megfelelő színvonalon áll. Sőt: a szaktudósok szikár adatközléseit nemegyszer igen alapos filológusi erudícióval, a rá jellemző kiemelkedően gazdag és biztos verstani tudással, s az alkotó művész gyakorlatából fakadó intuícióval ellenőrzi és haladja meg. Janus Pannonius, Temesvári Pelbárt,

Instrukció Draskovics Ádám és Erdődy Sándor gráci, és Draskovics Pál nagyszombati diákok számára

A peregrináció valószínűleg nagyon gyakori, de mégis csak ritkásan fennmaradt, s ezért annál fontosabb, írásos dokumentumai közé tartozik az úti levelek (ifj. Páriz Pápai Ferenc, Tótfalusi Kis Miklós, Teleki Pál), a híres emberek és a tanulótársak bejegyzéseit tartalmazó album amicorumok vagy stammbuchok (Pápai Páriz Ferenc), a tanulmányút élményeiről, tapasztalatairól, a látottakról-hallottakról, a külföldi egyetemjárással kapcsolatos

Román versszerző magyar versei

„[…] és a magyarnak még a hírétől is futok, mint Karánsebesi…” – fogadkozik kétségbeesett fájdalommal Tótfalusi Kis Miklós, honfitársai méltatlan bánásmódjától szenvedve. Ki e Karánsebesi, s miért éppen őt hozta fel példaként az áldozatkészségében visszautasított nyomdász? Az enyedi kollégiumban iskolatársa volt Karánsebesi vagy másképpen Michael Halics Karansebesinus, ifjú Halicsi Mihály, ki az első ismert román

A „Murányi Vénus” – tanúvallomásainak tükrében

Wesselényi Ferencné Széchy Anna Mária „Murányi Vénus”-képét Gyöngyösi István hagyományozta az utókorra. Arany János, Petőfi és Tompa Mihály költői versenyt rendezett alakjáról, s még számos író költői fantáziáját mozdította alkotásra változatos műfajokban Jósika Miklóstól Kemény Zsigmondon és Berzsenyin át Kisfaludy Károlyig, Jókaitól Mikszáthon át Hegedüs Gézáig. A szépliteratúra befogadói horizontja a hősnőtől – aki Murány

Szeretők és házastársak

Jankovics József–Kőszeghy Péter Misszilisek a szerelemről – esettanulmányok A kora újkorban, legalábbis Magyarországon, a szerelem-szeretet-házasság s a kapcsolódó kérdések, mint féltékenység, megcsalás, válás, hűség-hűtlenség meglehetősen nehezen vizsgálhatók misszilisek alapján, a témára vonatkozó írott szövegek leginkább peranyagok. Nem valószínű például, hogy szerelmes levelek, versek tömege kerülne elő. Ennek nemcsak a források természetes pusztulása az oka, hanem

Polgárosodás és peregrináció

„Csak lopd el Hollandiának mesterségeit, és csináljunk Erdélyből egy kis Hollandiát, míg mind nékem, mind néked egy-egy tonna aranyunk lészen” – biztatta Hollandiába írt levelében a peregrináló Tótfalusi Kis Miklóst, a leendő világhírű nyomdászt és betűmetszőt Bethlen Miklós.1 S ezzel a – jóllehet, nem tíz mázsányi, csupán egy hordócskányi vagyonra utaló – jól ismert, sokat

Kisvárdai viszonyok – Telegdi Kata verses levele

Jankovics József–Kőszeghy Péter1     A 16. században Magyarországon a nőköltők szerepe meglehetősen szerény. Telegdi Kata rafinált szerkesztésű verses levelét azonban több irodalomtörténész kiemelkedő költői alkotásnak tartja. Legújabban Sárdi Margit, aki szerint „Nagyfokú poétikai tudatosságra vallanak a vers–próza átmenetek, a szöveg tartalmával egybevágó, modern versritmus, amelynek alapja a rövid soros, erős nyomatékú, nem strofikus szerkezetű,

Szilágyi György (Sylvanus) angliai klasszika-filológus tevékenysége

Bethlen Mihály peregrinációja alkalmával Londonba is eljutván, ott szinte magyar „értelmiségi kört” talált. Az 1694-es évben többször is feljegyzi útinaplójába e „társaság” tagjainak nevét, s megörökíti találkozásuk körülményeit, világosan utalván arra is, hogy angliai kalauzai nem élnek egymástól független életet.1 A Bethlent kézről kézre adó unitárius nyomdász, ifj. Frank Ádám, az udvari körökben is jól

Kétes provenienciájú Bethlen Miklós-művek

Az Önéletírás, az Imádságoskönyv, a Sudores et Cruces, a Moribunda Transylvania, a Penetralia, az Olajágat viselő Noé galambja, a jóformán ismeretlen, csupán két lapnyi töredékben fennmaradt Corona muralis, az Apologia Ministrorium… és számos más tervezet, beadvány mellett a szakirodalom egybehangzóan Bethlennek tulajdonítja Austriaca Austeritas, az Austriacae Austeritatis Continuatio, és az Austriacae Austeritatis, ejusdemque Continuationis Confirmatio

Dudith András könyvtára

Jankovics József–Szörényi László   I. Dudith András (1533 – 1589) a magyarországi és az európai későhumanizmus kiemelkedő, izgalmasan bonyolult egyénisége. Azon kevesek közé tartozott, akik mind politikai, mind egyházszervezeti, mind pedig tudományos szempontból fontos szerephez jutottak. Dudith mégis végül – az egyházi és a világi hivatalviselésből egyaránt kiábrándulva – kétszer is megnősült, a szentháromságtagadással szimpatizált