Gyöngyösi István költészetének poétikai-retorikai forrásvidéke

Tanulmányok

Gyöngyösi grammatikai, szintaxisra vonatkozó, poétikai, illetve retorikai képzettségét Arany János és a XX. századi irodalomtörténészek előtt is felismerték. Az első tudományos igényű szövegkiadáshoz, a Porábúl megéledett Főnixhez készített jegyzeteit magyarázván írta műve bevezetőjében a sajtó alá rendező, Kovásznai Sándor marosvásárhelyi klasszika-filológus 1791-ben: Mert vágynak e poëtában a szóknak ollyan egybenszerkesztetései, mellyeket bajos volna minden olvasónak…

Tovább

Gyöngyösi, a költő-filológus

Tanulmányok

Az Új életre hozatott Chariclia szövegalakulása Az Új életre hozatott Chariclia című alkotás Gyöngyösi István legmostohább sorsú szellemi gyermeke, úgy, hogy ráadásul nem is egyedül tőle származik! Gyakorlatilag nincs jelen irodalmi köztudatunkban, érdemi elemzés nem született róla! „Harmadik eposzi költeményéről Gyöngyösinek, az Új életre hozatott Charicliáról tizenhárom részben, kevés mondanivalóm van” – írta a magyar…

Tovább

„Sok jámbor kévánja, ha e Szent Bibliát magyar nyelven láthatnája és olvashatnája”

Tanulmányok

Magyar nyelvű Bibliák a korai újkorban (1)   Nehéz megfogalmazni, kinek mit jelent a Biblia, a Szentírás. Másként fontos egy hívőnek, másként egy nem vallásos embernek, aki azért lehet rendszeres bibliaolvasó is. Egyvalami azonban összeköti a hívőt és a nem hívőt: a Könyv tisztelete és szeretete. Az anyanyelven való olvasás gondolata nemcsak a reformációhoz köthető,…

Tovább

Gyöngyösi Christianus (PL)

Tanulmányok

[Oryginał węgierski: Gyöngyösi christianus, w: Gyöngyösi Istvan, Rózsakoszorú, red. J. J., Budapest, 2002, 255–269.] Wieniec różany1 jest tym utworem Gyöngyösiego, którym literaturoznawcy zajmowali się najmniej, wszelako z jego recepcją, zarówno przez współczesnych, jak i przez potomnych, wiązało się najwięcej nieporozumień. Sam stosunek historii literatury do tego dzieła – dziwny i pełen sprzeczności – można przypisać…

Tovább

Gyöngyösi redivivus – Az új életre kelt Gyöngyösi

Tanulmányok

Csehy Zoltán beszélgetése Jankovics Józseffel   Alighanem a (régi) magyar irodalom szerelmesei számára 2004. július 24-e feledhetetlen nap marad. Aznap avatták ugyanis újra Gyöngyösi István, a magyar Ovidius nemrég felfedezett csetneki síremlékét. Gyöngyösi kapcsán Jankovics József irodalomtörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettesével beszélgettünk.* Milyen érzés volt Gyöngyösi kritikai kiadójaként, szövegeinek gondozójaként és értő…

Tovább

Fragmentumok Ányos Pál életrajzához

Tanulmányok

Jankovics József – Schiller Erzsébet[1]   I. A 16. század végi török pusztítások, majd a tizenötéves háború Veszprém környékét érintő hadi eseményei miatt a 17. század közepére-végére Nagyesztergár a bakonyi puszta helyek nívójára süllyedt. A lakosai között élt fajszi Ányosok is elszegényedve hagyták sorsára, vetették zálogba birtokaikat, aminek révén a következő század elején már a…

Tovább

Tobias Stranovius erdélyi kapcsolatai

Tanulmányok

A Zsolnáról Nagyszebenbe származott festő, Jeremias Stranovius (–1702) két fia az apa mesterségét folytatta. Míg ifjú Jeremias (–1729) élete végéig Szebenben piktorkodott, öccse, a külföldön elhíresült Tobias külországi tanulmányútját követően valószínűleg soha sem tért vissza szülőföldjére. A madár-, virág és gyümölcscsendéletek festésével Angliában Bogdány Jakab vejeként ismertté vált festő életrajzáról eleddig vajmi kevés ismeret állt…

Tovább

Wesselényi Ferenc nádor és a festő Spillenberger János

Tanulmányok

Egy főrangú temetés művészeti vonatkozásai és utóélete Spillenberger János kassai (s előtte lőcsei) festő emlékezetét a művészettörténetben legerősebben két momentum tartja fenn. Az egyik a gyulafehérvári fejedelem meghívása, amellyel – mint levéltári adatokból tudjuk – Bethlen Gábor palotájának kifestésére kapott megbízást, a másik, hogy fia, ifjabb Spillenberger János, aki pályája kezdetén apja mellett sajátította el…

Tovább

Zrínyi Péter pálfordulása

Tanulmányok

A levelek és a vallomások énképéről   A Wesselényi-felkelés kevésbé a Habsburg-udvar ügyes taktikázásán, mint inkább a mozgalom vezetőinek állhatatlansága miatt bukott meg és ért véget olyan kegyetlen eredménnyel, amelyet a történelemkönyvek lapjairól ismerhetünk. Alighogy a vezetők aláírták szövetségleveleiket (1666. december 19.), máris felütötte fejét a bizalmatlanság, előtérbe került az önös érdek, megsérült identitástudattal vergődtek…

Tovább

Wesselényi Ferenc nádor szemantikai érdeklődése

Tanulmányok

Édes Pater Ferenc1 Uram! Ajánlom kegyelmednek szíves szolgálatomat. Még in Aprili Teplicén2 létemben, midőn két nyavalya ágyam fenekén csatolva nyomorgatna: az első betegségnek sűrű jaja, másik becsületem sértő tapodtatása, kevés üdőt vévén magamnak, írtam vala kegyelmednek bizodalommal teljes levelet, hová tévedt, nem tudhatom. Mert ha megadták volna kegyelmednek, választ3 nélkül nem lettem volna, mivel olyan…

Tovább

Ismeretlen panaszének a kuruckorból

Tanulmányok

Felettébb csudálom mi dolog az legyen, de meg kől vallanom, hogy igen nagy szégeny[1] hogy te allopotod alá vetett légyen, melyben vigadoztál régenten nagy kényen. Rajtad uralkodik Árva Magyar Ország ki lábod alat volt az mast torkodra hág úcz fúcz minden felé valamint az jobbágy, kire nem mas hozot hanem Német ország. Az te Nemzetedbűl…

Tovább

Tótfalusi Kis Miklós a magyar ugaron: A betű elvetése

Tanulmányok

Tótfalusi Kis Miklós majd csuda vala a bölcs Belgiumban, e tudatlan Erdély pedig csúfot űze a megbecsülhetetlen emberen – hajtja meg a tisztelgés zászlaját félszáz évvel a méltatlan végre kárhoztatott tudós erdélyi nyomdász és betűmetsző halálát követően a csípős anekdotáiról elhíresült Hermányi Dienes József. E kései babérkoszorú azonban már mit sem enyhíthetett a kortársi értetlenség,…

Tovább

A magyar halandzsa első lépései

Tanulmányok

Mészöly Miklós gyakran alkalmazta írásaiban a hangulatfestő, korjellemző, szituációba helyező, vagy a helyzetet felidéző régi magyar szavakat, különös hangzású neveket, korábbi évszázadok ismert vagy ismeretlen szerzőitől származó szintagmákat. Kedvvel és jelentős esztétikai haszonnal élt a más művekkel való intertextuális kapcsolatteremtés technikájával, egyes, számára valamilyen prózapoétikai vagy retorikai szempontból kiváló megoldás, odakínálkozó szövegegység átvételével, célirányos felhasználásával.…

Tovább