Wesselényi Ferenc nádor nyelvi játéka

Tanulmányok

Két levelének közlésével Különös hangulatban lehetett Wesselényi Ferenc palatinus 1664 júniusának a Gömör megyei Sümőcén (Sümec, Királyhegyalja, Šumiac) töltött 29. napján. Három levelének fogalmazványát-másolatát ismerjük ezzel a dátummal: íródeákjának diktált levelei címzettje Lippay György esztergomi érsek és testvére, Ferenc, jezsuita atya, valamint „Pál püspök”, valószínűleg Ivanovics (Ivanics) Pál pálos szerzetes, tinnini püspök. Az országos gondokkal…

Tovább

Vita (A magyar irodalom történetei kapcsán)

Tanulmányok

Szakolczay Lajos: Nagy Pál novellája – Lőrinc Pál álnéven – az Új Látóhatárban jelent meg. Címe – ha jól emlékszem –: Vágóhídon. Egy fiatal, „élelmes” szerző, Varga Rudolf a művet egyszerűen csak lemásolta (talán csak a hosszabb mondatokat vágta ketté). A Kortársban való megjelenése előtt az elbeszélés első díjat nyert az Országos Központi Sajtószolgálat pályázatán,…

Tovább

Tinódinak híják mind ez országban

Tanulmányok

Van az évfordulóknak értelmük és hasznuk. Tinódi Sebestyén halálának négy és fél százados évfordulója is meghozta valódi gyümölcsét: egész évben tartó ünneplése nemcsak az emlékőrzés, a hagyománytisztelet és a pozitív kultuszképzés, hanem az újraolvasás és újrafelfedezés, a rekanonizáció jegyében telt. Sőt, kapóra is jött az alkalom, a szükség együtt járt a lehetőséggel: az újraolvasás megteremtette…

Tovább

Gyöngyösi István családi irodalomtörténésze: Gyöngyösy László

Tanulmányok

I. Gyöngyösy László (1861–1923), író, költő, újságíró, drámaszerző, irodalomtörténész és tanár irodalomtudományi munkásságának legjavát Arany János, Mikszáth Kálmán, de mindenekelőtt, a rokoni-érzelmi szálak alapján érthetően, ősének, a költő Gyöngyösi István életművének kutatására áldozta. A gömöri alispán első feleségében, Baranyai Ilonában ismervén fel „saját ősanyját”,1 a családja eredetét is Gyöngyösihez kötötte. Számos dokumentumközlése, levelek, oklevelek, birtokiratok,…

Tovább

Széljegyzetek Babits Mihály Gyöngyösi-képéhez

Tanulmányok

Babits Mihály irodalomtörténészi ítélete a régi magyar irodalomról, annak folyamatairól, jelenségeiről és alakjairól általában megalapozott, kora tudományos ismereteinek megfelelő színvonalon áll. Sőt: a szaktudósok szikár adatközléseit nemegyszer igen alapos filológusi erudícióval, a rá jellemző kiemelkedően gazdag és biztos verstani tudással, s az alkotó művész gyakorlatából fakadó intuícióval ellenőrzi és haladja meg. Janus Pannonius, Temesvári Pelbárt,…

Tovább

Instrukció Draskovics Ádám és Erdődy Sándor gráci, és Draskovics Pál nagyszombati diákok számára

Tanulmányok

A peregrináció valószínűleg nagyon gyakori, de mégis csak ritkásan fennmaradt, s ezért annál fontosabb, írásos dokumentumai közé tartozik az úti levelek (ifj. Páriz Pápai Ferenc, Tótfalusi Kis Miklós, Teleki Pál), a híres emberek és a tanulótársak bejegyzéseit tartalmazó album amicorumok vagy stammbuchok (Pápai Páriz Ferenc), a tanulmányút élményeiről, tapasztalatairól, a látottakról-hallottakról, a külföldi egyetemjárással kapcsolatos…

Tovább

Román versszerző magyar versei

Tanulmányok

„[…] és a magyarnak még a hírétől is futok, mint Karánsebesi…” – fogadkozik kétségbeesett fájdalommal Tótfalusi Kis Miklós, honfitársai méltatlan bánásmódjától szenvedve. Ki e Karánsebesi, s miért éppen őt hozta fel példaként az áldozatkészségében visszautasított nyomdász? Az enyedi kollégiumban iskolatársa volt Karánsebesi vagy másképpen Michael Halics Karansebesinus, ifjú Halicsi Mihály, ki az első ismert román…

Tovább

A „Murányi Vénus” – tanúvallomásainak tükrében

Tanulmányok

Wesselényi Ferencné Széchy Anna Mária „Murányi Vénus”-képét Gyöngyösi István hagyományozta az utókorra. Arany János, Petőfi és Tompa Mihály költői versenyt rendezett alakjáról, s még számos író költői fantáziáját mozdította alkotásra változatos műfajokban Jósika Miklóstól Kemény Zsigmondon és Berzsenyin át Kisfaludy Károlyig, Jókaitól Mikszáthon át Hegedüs Gézáig. A szépliteratúra befogadói horizontja a hősnőtől – aki Murány…

Tovább

Szeretők és házastársak

Tanulmányok

Jankovics József–Kőszeghy Péter Misszilisek a szerelemről – esettanulmányok A kora újkorban, legalábbis Magyarországon, a szerelem-szeretet-házasság s a kapcsolódó kérdések, mint féltékenység, megcsalás, válás, hűség-hűtlenség meglehetősen nehezen vizsgálhatók misszilisek alapján, a témára vonatkozó írott szövegek leginkább peranyagok. Nem valószínű például, hogy szerelmes levelek, versek tömege kerülne elő. Ennek nemcsak a források természetes pusztulása az oka, hanem…

Tovább

Polgárosodás és peregrináció

Tanulmányok

„Csak lopd el Hollandiának mesterségeit, és csináljunk Erdélyből egy kis Hollandiát, míg mind nékem, mind néked egy-egy tonna aranyunk lészen” – biztatta Hollandiába írt levelében a peregrináló Tótfalusi Kis Miklóst, a leendő világhírű nyomdászt és betűmetszőt Bethlen Miklós.1 S ezzel a – jóllehet, nem tíz mázsányi, csupán egy hordócskányi vagyonra utaló – jól ismert, sokat…

Tovább

Kisvárdai viszonyok – Telegdi Kata verses levele

Tanulmányok

Jankovics József–Kőszeghy Péter1     A 16. században Magyarországon a nőköltők szerepe meglehetősen szerény. Telegdi Kata rafinált szerkesztésű verses levelét azonban több irodalomtörténész kiemelkedő költői alkotásnak tartja. Legújabban Sárdi Margit, aki szerint „Nagyfokú poétikai tudatosságra vallanak a vers–próza átmenetek, a szöveg tartalmával egybevágó, modern versritmus, amelynek alapja a rövid soros, erős nyomatékú, nem strofikus szerkezetű,…

Tovább

Szilágyi György (Sylvanus) angliai klasszika-filológus tevékenysége

Tanulmányok

Bethlen Mihály peregrinációja alkalmával Londonba is eljutván, ott szinte magyar „értelmiségi kört” talált. Az 1694-es évben többször is feljegyzi útinaplójába e „társaság” tagjainak nevét, s megörökíti találkozásuk körülményeit, világosan utalván arra is, hogy angliai kalauzai nem élnek egymástól független életet.1 A Bethlent kézről kézre adó unitárius nyomdász, ifj. Frank Ádám, az udvari körökben is jól…

Tovább

Kétes provenienciájú Bethlen Miklós-művek

Tanulmányok

Az Önéletírás, az Imádságoskönyv, a Sudores et Cruces, a Moribunda Transylvania, a Penetralia, az Olajágat viselő Noé galambja, a jóformán ismeretlen, csupán két lapnyi töredékben fennmaradt Corona muralis, az Apologia Ministrorium… és számos más tervezet, beadvány mellett a szakirodalom egybehangzóan Bethlennek tulajdonítja Austriaca Austeritas, az Austriacae Austeritatis Continuatio, és az Austriacae Austeritatis, ejusdemque Continuationis Confirmatio…

Tovább

Dudith András könyvtára

Tanulmányok

Jankovics József–Szörényi László   I. Dudith András (1533 – 1589) a magyarországi és az európai későhumanizmus kiemelkedő, izgalmasan bonyolult egyénisége. Azon kevesek közé tartozott, akik mind politikai, mind egyházszervezeti, mind pedig tudományos szempontból fontos szerephez jutottak. Dudith mégis végül – az egyházi és a világi hivatalviselésből egyaránt kiábrándulva – kétszer is megnősült, a szentháromságtagadással szimpatizált…

Tovább

Mészöly Miklós és a régi magyar irodalmi–kultúrtörténeti hagyomány

Tanulmányok

Mészöly Miklós prózai műveit és tanulmányait olvasva feltűnő jelenség, hogy mennyire „benne állt” a magyar, és tegyük gyorsan hozzá, a világ irodalom- és kultúrtörténetének hagyományában. Általában véve: a történeti hagyományban. Szinte nincsen olyan írása, még a jelenben játszódó cselekményűek sem, amely ne rendelkezne alapvetően fontos történeti vonatkozásokkal, háttérrel, múltra utaló, abban gyökerező összefüggéssel. Ne onnan…

Tovább

A hungarológia fogalma és fórumai (Pannon Enciklopédia)

Tanulmányok

„Nem jó szó és mégis szükséges. Létrejötte összefügg azzal a szükséglettel, hogy a magyarsággal foglalkozó tudományokat közös névvel jelöljük. Tehát van magyar történettudomány, magyar néprajz, magyar antropológia, magyar nyelvtudomány stb. és van magyarságtudomány, ha mindezt a magyarság felől és nem a tudományok épületének ablakaiból nézzük.” Eckhardt Sándor Hungarológiai folyóiratok Berliner Beiträge zur Hungarologie – A…

Tovább

Gyöngyösi és a barokk udvari költészet (Pannon Enciklopédia)

Tanulmányok

Aki – Zrínyit – háttérbe szorította, Gyöngyösi István, sokkal kisebb rangú tehetség, de fenntartotta és továbbfejlesztette költészetünk hagyományait, s tárgyai érdekességével, nyelve és verselése szépségeivel olyan népszerűséget szerzett, hogy másfél századon át szinte egyedül uralkodott a magyar Parnassuson. (…) Nemcsak a közönség, költők és tudósok is gyönyörködve olvasták s utolérhetetlennek tartották. A század végén Gvadányi…

Tovább

Kölcsey Hymnusának „pretextusai” Esterházy (I.) Pál leveleiben

Tanulmányok

Kölcsey legtöbbet énekelt versében a magyar nép olyannyira véresős-zivataros századainak magyar–magyar-ellenes harcairól írt rémlátásai igazolódnak →Esterházy (I.) Pál realista levélbeszámolói révén. 1641. dec. 25-én, karácsonykor kelt két levelében pl. arról tudósítja Várday Kata fiát, a szabolcsi főispánt, királyi főajtónállót, Nyáry Istvánt, hogy a török Musztafa bég vezetésével Esztergomba érkezett, erre a vármegye katonái elszöktek, a…

Tovább

„madzsari-türki” módi erotika (16. sz.-i magyar peepshow)

Tanulmányok

Az alábbi, vlsz. 16. sz. végi kézírású levél (MOL, Zichy cs. lt., Missiles, 08707) szerzőjének olyan látványban volt része, amilyenhez szemérmes „madzsari” asszonyoknál nemigen lehetett szerencséje. A bizonyára rejtett üzeneteket is hordozó levél a kiszakadt részek miatt eléggé nehezen értelmezhető. Címzése szerint „Zenthmiklossy Imbrenek, az az gyermeknek adassek ez lewél”, ám belül „szerelmes húgom asszonynak”…

Tovább