Fényképek Jankovics József életéről és pályájáról
Jankovics Gabriella, Mohl Györgyi, Csörsz Rumen István, Szentmártoni Szabó Géza, Boda miklós és az Intézet fotóiból válogatva tesszük közzé Jankovics József emlékére készített fotógalériánkat.
Megemlékezés Jankovics Józsefről
A Rebakucs kutatóközösség úgy emlékezett meg Jankovics Józsefről, hogy a halálát követő első Rebakucs-konferencián kollégáit és barátait (Kőszeghy Pétert, Balázs Mihályt és Szörényi Lászlót) felkérve kerekasztal-beszélgetést szentelt pályájának. A beszélgetést Kecskeméti Gábor vezette. A kerekasztal-beszélgetés a Videotoriumban megtekinthető.
Elhunyt Jankovics József
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2021. március 14-én, életének 73. évében elhunyt Jankovics József irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet volt tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese, a Reneszánsz Osztály korábbi vezetője, a Reneszánsz és Barokk Kutatócsoport (Rebakucs) szélesebb szakmai közösségének egyik spiritus rectora. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
A történelemalakító nő
Széchy Mária szerepe a Wesselényi-„összeesküvés” felemelkedésében és bukásában Ment-e a hölgyek által elébb a világ? Ezen roppant fontos, izgalmas és kellően erotikus, de álnaiv kérdés évszázadok, ha nem évezredek óta foglalkoztatja mind a férfiakat, mind a nőket. Az egyszerű magánembert, a költőt és a filozófust, a had- és politikatörténészt éppúgy, mint a művészt, a társadalomkutatót.…
Apáczai hatása Bethlen Miklós pedagógiai és iskolapolitikai törekvéseire
Bethlen Miklós pedagógiai nézetei, iskolapolitikai célkitűzései fő vonalakban felfedhetők az Önéletírás alapján. Leveleiből is elénk tárulnak azonban olyan, eddig ismeretlen adalékok, melyek részben az önéletírás egyes kitételeit teszik számunkra világosabbá, részben teljesebbé válnak ismereteink Bethlen tevékenységének érről az igen fontos részterületéről. A Bethlen-életrajzok közhelye, leggyakrabban visszatérő megállapítása, hogy ő a XVII. századi, hanyatló Erdély „legeurópaibb…
A Royal Society érdeklődése Magyarország és Erdély iránt a 17. század hatvanas éveiben
Szöveggyűjtemény Gömöri György tanulmányához Nem sokkal azután, hogy megalakult az angol tudományos élet központi intézménye, a Royal Society (1660), s annak Henry Oldenburg1 lett a titkára (1662), Robert Boyle2 és társai érdeklődése a természettudomány, természetfilozófia és az experimentális kutatások közös művelésének irányába fordult. Igyekeztek felvenni a kapcsolatot a hasonló érdeklődésű hazai és külföldi tudósokkal, kutatókkal…
A magyar peregrinusok Európa-képe
Ó, kedves Bölcsesség! Te érted szokott menni Sok messze országban, ki tudós akar lenni, Te érted bujdosik sok jámbor ember fia, Hogy egykor lehessen hazának tanítója… (Graff Gáspár) Napjainkban, amikor újra keressük helyünket Európában, újra felfedezzük és újraértékeljük az európai kultúrához fűződő kapcsolatainkat – jogosan hangoztatva, hogy sohasem szakadtunk ki a kontinens szelleméből és testéből…
A bethleni Bethlenek szerepe Erdély íráshasználatában
A fenti címmel jelzett kutatási irány természetesen nem becsüli le az iktári Bethlenek szerepét és produkcióját e kérdésben, mert nyilvánvalóan ők is jelentős részt vállaltak Bethlen Gábor és István kiemelkedő és meghatározó, egyéni jellegzetességeket hordozó írásbeli tevékenységükkel. Következésképp ebben a dolgozatban csupán a hosszabb időfolyamatban vizsgálható, több szerzőtől származó, jóval nagyobb termésű, kontinuus íráshasználati jellegzetességeket…
Adalékok Gyöngyösi István és Thököly Imre kapcsolatához
Ma már nagyon nehéz Gyöngyösi Istvánra vonatkozó ismeretlen, új, kiadatlan adatokra lelni. Hosszas külföldi és hazai levéltári kalászatolgatás után is csupán néhány apróság került a kutatók elé. Közülük idéznék az alábbiakban kettőt, amelyek a költő életviszonyainak jobb megismeréséhez, kalapács és üllő között alakuló életstratégiáinak alaposabb megértéséhez járulhatnak hozzá. A Széchy Mária bécsi őrizetével felmerülő ügyes-bajos…
A Novissima Tuba szerzője és fordítója
A közmondásosan különös sorsú könyvek közül is kiemelkedik ez a mű, melynek első modern kiadású teljes magyar szövegét tartja kezében az olvasó.* Hogy ez megtörténhessen, közel negyedfélszáz évet kellett Darholcz Kristóf munkájának várnia. A fátumos könyvecske ugyanis egyetlen példányban maradt fenn az évszázadok során, s az is csonkán: az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kötetből egy…
A Magyar Athenas értékszempontjai
Ha Bod Péter sokoldalú életművéből az irodalomtörténészi tevékenységet akarjuk megvizsgálni és megbecsülni, legalkalmasabb módszernek az értékközpontú, értékorientációs elemzés kínálkozik. E módszer arra keresi a választ, hogy melyek azok az alapkategóriák, alapértékek, amelyekhez igazodva irodalomtörténész elődünk felépíti értékrendjét; vagyis az egyes műveknél olyan (pozitív vagy negatív) tulajdonságok meglétét vagy hiányát állapítja meg, amelyeket rendszerbe állítva a…
A Gyöngyösi-recepció XVIII. századi csúcspontja
Kovásznai Sándor: Gyöngyösiről írt száz magyar versek „Janus Pannonius bír Maró lelkével, / Gyöngyösi Homerus bő s szép beszédével” – idéztük a „Gyöngyösi drága gyöngy versei”-t oly csodálattal olvasó klasszika- filológus, Kovásznai (Tóth) Sándor panegyricusát, illetve a Kemény János emlékezetére írt Porábúl megéledett Főnix „kritikai kiadásához” készített bevezetőjének szakértő sorait.[1] Ez utóbbi értelmezésében kifejtett…
Apponyi Balázs könyvdedikációi
Aligha hihetem, hogy Apponyi Balázs nevének olvastán a régi magyar irodalom ínyencei nagyot csettintenének. A Bars megyei főispán neve még régiségünk legvájtfülűbb értői számára sem csenghet túlontúl ismerősen. Egyetlen nagyobb lélegzetű munkával, az In Divini et Regii Prophetae David Triadem Quinquagenariam seu Psalterium Interpretatio Poëtica c. latin zsoltárparafrázisával örökítette emlékezetét az ııtókorra.1 Művének feltétlenül érdekességet…
A hungarológiáról és magyarországi intézményeiről
Jankovics József–Monok István Nem meglepő ugyan – talán még megszokottnak is mondható –, hogy valamely fontos kérdésről nem annak tartalmi érdemeit szem előtt tartva, hanem formai oldalról közelítve a „megvalósíthatóság” fontosságát hangoztatva vitatkozunk. Hosszú évtizedek óta zajlik vita a hungarológia fogalmáról, hazai és külföldi intézményeiről, az együttműködés megvalósult és vágyott formáiról. Ez a vita végső…
A „meg-ocsmányított Cupido”
Gyöngyösi István Csalárd Cupidóját a költői életművet először sajtó alá rendező Dugonics András két változatban is ismerte. Egyrészt birtokában volt az 1695-ben Koháry Istvánnak ajánlott – autográfnak vélt – kézirat, másrészt a név nélkül, 1772-ben megjelent budai kiadás. Döbbenettel konstatálta, hogy a két szöveg jelentős mértékben eltér egymástól: a 18. századi textusba egy „semmire-kellő kaczér…
A Novissima Tuba szerzője és fordítója (1982)
Az 1630-as évek második s a 40-es évek első felének magyarországi könyvtermése azt mutatja, hogy különösképpen felélénkült az érdeklődés a négy végső dologgal foglalkozó traktátusok, elmélkedések iránt. Pontosabban szólva a „jól és boldogul való meghalás”-ra kiérdemesítő, erényes életvitelre oktató-vezérlő kalauzok voltak a keresett könyvek. Erre enged következtetni, hogy gyors egymásutánban látott napvilágot Medgyesi Pál Bayly-fordítása,…
A Bethlen Miklósnak tulajdonított röpiratok szerzőségéről
Az Önéletírás, az Imádságoskönyv, a Sudores et Cruces, a Moribunda Transylvania, a Penetralia, az Olajágat viselő Noé galambja, a jóformán ismeretlen, csupán kétlapnyi terjedelmű kiadvány Corona muralis, az Apológia Ministrorum… és számos más tervezet, beadvány mellett a szakirodalom egybehangzóan Bethlennek tulajdonítja az Austriaca Austeritas, az Austriacae Austeritatis Continuatio, és az Austriacae Austeritatis, ejusdemque Continuationis Confirmatio…
A levélíró Gyöngyösi István
A költő Gyöngyösi István több évezredes versírási hagyományt magába oldva kiválóan, nagy tehetséggel tudott fiktív verses leveleket írni. Legkivált pedig a szerelmi témakörben kiérlelt versszerzési gyakorlat terepén mozgott otthonosan és invenciózusan. Személyes ismerőseinek, a Murány várát szerelemből átengedő Széchy Máriának és a várat szerelmesként elfoglaló s erdélyi kézről császári kézre juttató Wesselényi Ferencnek szenvedélyes levélváltása…
A Pápai Páriz-család angol kapcsolatainak történetéhez (I)
Ifjú Pápai Páriz Ferenc londoni levelei A Pápai-család Angliával való szellemi kapcsolatának nyomaira először Pápai Páriz Imrénél, a híres tudós apjánál, II. Rákóczi György udvari papjánál bukkanunk, aki 1647-ben Utrechtben adta ki Keskeny út című, később igen népszerűvé lett puritán szellemű munkáját.1 Elképzelhető, hogy a kiadást megelőző egy-két évben maga is megfordult Angliában. Pápai Páriz…
Apa és fiú: Bethlen János és Bethlen Miklós portréjához
Apa és fiú – nem véletlenül választottam a hajdani nagyszerű Erdély öröksége sorozat ötödik kötetének címét: kevés XVII. századi apa és fiú határozta meg úgy Erdély sorsát, mint I. és II. Rákóczi György, illetve Bethlen János és Miklós. Azonban míg a két fejedelem estében az ellentétes egyéniségen, az eltérő programon és megvalósítási módozatokon alapuló diszkontinuitás,…