Az alább közlendő szöveggel (Magyar Nemzeti Országos Levéltár, E 205, Acta generalia, 40. cs. 341–348.) kapcsolatban sok a bizonytalanság. Jószerével csak egyetlen dolog bizonyos: értelmi szerzője Erdély számára a Bethlen Gábor-i, törökpárti politika követését javallja, s elszántan bírálja a Habsburg-udvarhoz fűződő uralmi reményeket. A szöveg célja, hogy Bethlen Gábor és az utána következő erdélyi fejedelmek életéből és uralkodásából példákat hozzon arra, miként hagyta cserben Erdélyt mindig a bécsi politika. Hogyan csalta kelepcébe, s miként hagyta magára a szövetségesül ígérkező fejedelemséget, s miért érdemes inkább minden körülmények között kitartani a „Török Nemzet” védőszárnya alatt.

A szöveg szerzőjéről, akinek munkája nyomán e kivonat készült, csak annyit tudunk, amennyit a textus bevall. Valószínűleg Barcsay Sándornak hívták, aki egy nagyobb emlékiratot írt, s aki Bethlen Gábornak és I. Rákóczi Györgynek, vagy I. és II. Rákóczi Györgynek belső, udvari embereként szolgált, sőt I. Apafi Mihálynak is „méltatlan voltomra udvari kapitánya lévén” részt vett az 1663. őszi érsekújvári kitámadásban is. Testvére volt Barcsay Ákos fejedelemnek és András, Gáspár, Mihály nevű fivéreinek, feleségét Fodor Klárának hívták. Életéről jelenleg nem rendelkezünk több adattal.

A szereztetés körülményeiről sincsenek biztos támpontjaink. A szövegből, illetve a szöveg lelőhelye és környezete – „Ex Wolf. De Bethlen Hist. Libris XI & XII Extractos 1601–1603.” (uo., 302.) – alapján nyert információk szerint esetleg a történetíró kancellár Bethlen Farkas (1639–1679) lehetett az a „szegény atyám”, akinél Barcsay Sándor írását láthatta-olvashatta fia, Bethlen László (1675–1717), Küküllő főispánja, a református egyház főgondnoka, Bethlen Miklós kedvelt rokona, aki az eredetiből ezt a szöveget kiemelte-kompilálta.

A kompiláció utalásaiból kideríthető az eredeti szöveg post quemje: Haller Gábor törökhöz menetele Apafi táborából, illetve a Habsburg kézen levő Érsekújvár 1663. augusztusi eleste adja az utolsó időpontot, amely után íródhatott, a kivonat pedig valószínűleg évtizedekkel később, 1690 után, mert I. Apafi Mihályt már néhaiként említi, jóllehet a történések nem érnek el Apafi haláláig, megmaradnak az 1663 körüli években.

Erdély országa, abban levő néhai dicsőséges fejedelmek tragédiájok,

melyek szükségesbeknek ítíltetnek ez mostani állhatatlan időre nézve a letételre¹

 

Néhai Bethlen Gábor² fejedelem ideje, és azon innet levő fejdelmek idejekben

miként agitáltattak, ³ bizonyos⁴ letétele

Néhai Bethlen Gábor fejdelem Török Porta favorábul⁵ az Austriai Házzal miként componált,⁶ azzal nem illő terhelnem senkit, végben vívén az Austriai Házzal dolgát in Anno 1613 időktűl fogva 1624-ben Császárral való compositiója ⁷ után békességes fejedelemségét usuálta,⁸ dicsőséges uralkodásában holt el Porta favorában megtartván Erdélyt.

1630-ban öreg Rákóczi György⁹ fejdelem erdélyi fejedelemségre állíttatik, ki is az Austriai Házzal dolgait csendesítette, békességes uralkodásával Porta favorában végezte el életét.

Ezen két dicsőséges fejdelem dolgait írásibul szegény atyám Barcsaj Sándornak olvasván, ki is mindkét fejdelem udvari belső szolgájok volt, emlékezetre hagyván maga után, melyekkel terhelnem szükségesnek nem ítílem valaki elméjét.

Succedált¹⁰ 1648-ban fia, néhai ifjú Rákóczi György, ¹¹ki is mindaddig, valamíg Porta favorában magát megtartotta, dicsőséges fejdelemségét usuálta, de e világnak az ő mostoha fiai, kik nem egyébre céloznak, hanem az Ördög akaratin fundálva ¹² dolgokat, seditiókat nutriálnak,¹³ amint példa erre az Austriai Ház, midőn munkálódná az Öreg Rákóczi György fejdelem őtet bosszantását fiában, ifjú Rákóczi Györgyben kívánta megtorlani, kezdi el praxisát ¹⁴fejdelem belső emberi által. Havasalfölde lévén olyan manutentiójában ¹⁵a Török Portának, mint Erdély, intimáltatik,¹⁶ menjen reája, és Portátul statuált¹⁷ vajdáját turbálja,¹⁸ reménlvén, azáltal a Török Portának kedvetlenségére juttatják, melyet elkövetve, viszik újabban Moldovára, azt is hasonlóképpen turbáltatják. Ítíljen akárki róla, ha nehézség nélkül lehetett-e a Porta hatalmában lévő fejdelme ilyeket cselekedjék? Birodalmában ezekkel sem boríthatván el, veszedelmesen javalltatik Lengyel Országban való mente, mely is in Anno 1657 incoalódik,¹⁹ mikor ezekben belé szédítették légyen, következnek a dolgoknak kedvetlen gyümölcsei.

Az Austriai Ház demonstrálja²⁰ a Portának, néhai ifjú Rákóczi György fejdelem mire célozzon, tudniillik minden feltett szándéka Török Nemzet ellen való fegyverkezés, mely által hozza kedvetlenségében annak a nemzetnek, amelynek favorában csendes fejdelemségét élte, elkezdvén ezen utakon. In A[nno] 1658 promoveálni ²¹ kívánván ellenére a fejdelemnek, amely lengyel követ ment avégre, hogy a Török Portát felindítsa ellenére, elfogatott az ónadiaktul²² Portára menő útjában, leveleit, minden expeditióit²³ hozták Patakra,²⁴ néhai idősbik Öreg Rákóczi Györgyné fejdelem asszony²⁵ kezéhez, mellyekbűl világosan kitanulhatták, miben munkálódjék az Austriai Ház. Tudniillik Rákóczi György fejdelemnek veszedelme következzék Lengyel Országban. Valóságosítja ezen Veselényi Ferenc²⁶ palatinus udvari kapitánya, Semsei Sándor, küldetvén kemény terminusokkal:²⁷ azon lengyel követnek levelei és mindene kezéhez adódjék, másként armada²⁸ száll alája Pataknak, Császár Birodalmiban követet nem lévén szabad bántani, magam is méltatlan voltomra inasi szolgálatján lévén azon méltóságos háznak.²⁹ Zákány András, Baxa István³⁰ uramék lévén fejdelem asszony tanácsi akkor tájban, javallaniok kellett azon lengyel követnek minden elvettét megadattatni. A leveleket páriáltatván,³¹ Isipi Ferenc nevű udvari szolgájátul küldvén be Lengyel Országra a fejdelemnek, melybül az ellene való praxis³² napfényre jött. Látni való dolog az Austriai Ház nutriálta a veszedelmet, valóságosítván³³ ezzel midőn a Török Porta Tatár Hamját³⁴ beindította legyen Lengyel Országban. Azon egy értelemmel a német armada indíttatott lengyel Krakkó alá, lévén lengyel urak közül sógorsági néhai fejdelem-

nek, azoktul is vévén informatiót³⁵ veszedelme eránt,³⁶ közelítvén a Tatár Hám táborához fejdelemnek, úgy a német armada Krakkóhoz, aholott is³⁷Svetiai Király³⁸ generálisa, Vircz nevű, fejdelem részérűl Bethlen János³⁹ a lovassal, Barcsaj Gáspár⁴⁰ gyalogjával hagyattak volt, kételeníttetvén⁴¹ a fejdelem eljűni e két erő előtt. A Tatár Hám egész táborát körülvéve elrabolja, maga a fejdelem mintegy ötszázad magával kijűvén, Krakkót kételeníttetnek feladni a német armadának, elkísírvén a Svecust, úgy a fejdelem részérül való hadat, Apaffi Istvánt⁴² és Gyerőffi Györgyöt,⁴³ besztercei bírót hagyván zálogképpen az akkori marschallus⁴⁴ mellett, ki is Munkács tájékján kiütvén, nagy károk tételével fordult vissza.

 

A néhai méltóságos II. Rákóczi György fejdelem actái

Lengyel Országbul kijűtével ezenek

Akarván ezzel is domálni⁴⁵ az Austriai Házat, expediálta⁴⁶ Mikes Mihály kancelláriusát Bécsi Udvarhoz, úgy az magyar urakhoz. Megtértével azon expeditiójábul, szájábul hallottam, hogy ezeneket mondotta Asszonyunknak: a magyar urak nem segíthetnek, mivel nincsen hitelek, az Udvar penig és az Clerus azt mondja: jobban akarjuk, vadak, madarak lakják Erdélyt, mintsem ember, mivel mindenkor Erdélybül oriáltatott⁴⁷ veszedelme az Austriai Háznak.

Emlékezem valóságára néhai Lorantfi Susánna Fejdelem Asszony kívánta Tarpára jűni a fejdelmet, ki is Székely Hídrul oda jűvén, anyjok M[éltóságos] Fejdelem Asz-szony Munkácsrul odamenve kérte fiát, Erdélyben bé ne menjen, sok szavai után e’ lett resolutiója:⁴⁸

Hogy nem mint az […]⁴⁹ az Austriai Ház hálójában kerítse, inkább kívánja Erdélynek bokrát vérével meg festeni.

Bizonyos okokra nézve kételeníttetvén bémenni Erdélyben, bémentével maga székiben. Portárul jütt demandatuma⁵⁰ az országnak, hogy válasszanak más fejdelmet magoknak, akkor tévén ki a Porta fejdelemre való nehézségét,⁵¹ okozván⁵² azokkal, melyre keresztényi indulatjátul viseltetve a fejdelem engedte meg a statusoknak,⁵³ úgy választatott a huszti Redei Ferenc,⁵⁴ csendesíteni akarván a Portát. Portán lévő emberei, kapitiai⁵⁵ assecurálván⁵⁶ a fejedelmet, tizenötezer arannyal Portának minden nehézségeit lecsinálják,⁵⁷ de az intimátorok ellenkezőt javallván, mi lett a vége, ide alább megláthatni.

Az alatt a Budai Vezér Lippához szállott, ahová is a fejdelmet ingerlették mennie, Isten szerencséssé tévén fegyverét, azon Vezéren triumfált,⁵⁸ ellenben a Portát maga ellen nehezítette. Bemenvén Erdélyben, Medgyesen létével Barcsaj Gáspár udvari gyalogkapitánya lévén, Medgjes alá érkezésével Redei Ferenc fejdelemségérül lemondott, kit is a fejdelem Husztra⁵⁹ kísírtetett minden kedvetlensége kívül.⁶⁰ A Porta mind a lippai harc, mind az Erdélyben való újabb bémenetellel kedvetleníttetvén, indította fegyverét.

Fővezér maga személy szerént Jenő felé nagy erővel, Tatár Hám az székelységen erejével Erdélyben jűvén bé, vástálta⁶¹ Erdélyt, Jenőt feladván a vezérnek, benne lévő kapitányát s porkolábját⁶² a hely feladásáért exequáltatván,⁶³ a fejdelem kételeníttetett Ecsedhez kinyomulni Erdélybül, a fejdelem Majtíntul⁶⁴ az Erdélyi Uraknak írván, menjenek a Fővezérhez, és amint csendesíthetik, munkálódják. Kit is odamentekkel domálták,⁶⁵ magok közül valót statuálván pro Principe.⁶⁶ A Tatár Hámnak committálva,⁶⁷ forduljon vissza az országbul, Fejer Várig⁶⁸ már az egész országot vástálta lévén, láttatott csendesedni.

Újabban bémenvén az fejdelem Erdélyben, Vas Kapunál⁶⁹ a Budai Vezérrel kételeníttetik megharcolni, holottis szerencsétlenkedik, ⁷⁰ de ugyan az országbul ki nem mégyen. Barcsai Ákost ⁷¹ Szebenben a török bekísírteti az erdélyi urakkal, maga az Vezér kimegyen az Vas Kapun. A fejdelem Szeben alá szállván Gyaluhoz gyün ugyan azon Budai Vezér, aholottis a fejdelem kételeníttetik vélle megharcolni, maga veszedelmével, holott M[é]l[tósá]gos Urak, Bán Zrénji Miklos,⁷² Nádasdi Ferenc⁷³ kitanulván⁷⁴ dolgait az Austriai Háznak, adták értésére a fejedelemnek. Veselenji Ferenc palatinus feles fegyverrel Rakamazhoz szállván avégre, hogy ha a török erő előtt kételeníttetnék kifelé nyomulni, a fejdelem obviálhassa.⁷⁵ Ezek vitték az ultimariára,⁷⁶ amely gyalui seb után holt el is.⁷⁷ Holtával következtek ezek a gonoszak.

Ali bása⁷⁸Várad várát megszállja, reménkedve reménkedtek⁷⁹ mind a megszállott várbeliek, mind az kívül való haza fiai Veselénji Ferenc Palatinusnak, ha csak lármával⁸⁰ is, distrahálja⁸¹ a Várad alatt lévő fegyvert, de nem cselekedte, sőt mindaddig Rokomoznál⁸² állott, míg Várad várát megvették, mellyel is megbizonyította az Austriai Ház minden titkos akaratját.

Következett újabb involutiói⁸³ löttek Erdélynek az Német Erdélyben való behívásával, mellyre újabban Ali basa vezér Tatár Hámmal Erdélyben be jűvén, úgy Montekukuli⁸⁴ generális armadával béérkezvén Kolosvár mellé, állott meg, kinek is ordere⁸⁵ e’ volt: Ha a török basát akar Erdélyben statuálni, megverekedjék vélle, másként, ha kereszténybül álló fejedelmet állít fel, forduljon vissza, mellyet is cselekedett, mihelyt Apaffi Mihály⁸⁶ fejedelemségét megtudta, kit is Vásárhely⁸⁷ mellett Libáncs nevű helyen s mezőn statuált a török.

1661. Kemény János⁸⁸ fejdelem ellen be jüvén Ali basa és a Tatár Hám Apafi Mihály fejed[elem] alkalmatosságával,⁸⁹ benn lévén mind a németség az erősségekben, mind penig Apafi fejd[elem] részérül az országbeliek, az szegénység, úgy az nemesség házaknál lakván, se töröktül, se magok felekezetektül bántódások nem lévén, a két részrül való vitézlő rend ellenkeztek egymással, a regnicolák oeconomizáltak.⁹⁰

 

Néhai Apaffi Mihály fejdelemségével gestált⁹¹ dolgok

A Tatár Hámot, úgy az török erőt Erdélybül amoveálva⁹² csendesedtek az ország dolgai, azmelly helyekben praesidiumokat⁹³ hagyott volt Montekukuli, Kemény János fejdelem kérésére, azok is kimenvén, maradt magának az ország, a statusok pro Principe observálván Apafi fejdelmet.⁹⁴ A gonosz lélek minthogy nem nyughatik, talált Apaffi fejdelem mellett lévők közül, nevezet szerént Haller Gábort,⁹⁵ ki is Temesvárra menvén az Vezérhez, prodálta⁹⁶ Apaffit, hogy a némettel szövetkeznék, mellyre jütt parancsolatja, maga mentségére menjen. Hazánkat féltve inducáltuk⁹⁷ az odamenetelre, noha kevés reménségünk volt hazánkban való térésünk eránt, méltatlan voltomra udvari kapitánya lévén megnevezett fejdelemnek, értük a Fővezért Érsekújvár alatt, holott is pompásan excipiálván,⁹⁸ a gyanú alól odamentével magát igazította, mi visszájüttünk, az vádló ott maradt máig. Ottlétünkkel Kereszturi János nevű Vice Palatinust⁹⁹ ott találván jütt fejdelem udvarlására, kit is midőn kérdené, mire való illyen végházát Magyar Országnak Német Császár hivalkodó szemmel nézi, mellyet is már Forgács Adam feladott volt a töröknek, odavaló Generalis lévén, a hada Párkánnál¹⁰⁰ veszvén el, nem lévén kivel megtartani, melly kérdőre lévén feleleti e’ volt: mikor az Magyar Nemzet az Austriai Ház favorában ajánlotta magát, ollyan conditiókat praescribált¹⁰¹ Királyának, hogy ha azokat megtartsa, a Magyar Nemzetnek jól volna dolga, hahogy penig nem kívánja a Magyar Nemzet boldogságát ezen a praxison,¹⁰² az Pogány elébb-elébb harapózva magyarországi erősségeket végye, és midőn feljebb közelítene, demonstrálja a kereszténységnek, magok is veszedelmeztetni fognak, közelítvén birodalma a Török Nemzetnek, ezzel a színnel fegyvert indítván a kereszténység a török ellen, az erősségeket visszavegyék, a tartományokat birodalmában vehesse, és azután ne conditiói¹⁰³ szerént regállya¹⁰⁴ a Magyar Nemzetet, hanem mint fegyverével acquirált¹⁰⁵ országot, úgy bírhassa, e’ szerént resolva[l]¹⁰⁶ az a nagy ember, az Austriai Ház titkos munkáiban, mellyek is e mai napig avagy nem úgy jüttek-e le,¹⁰⁷ és ha Isten a magyar fegyver által a Magyar Nemzet javára ne repraesentálja¹⁰⁸ magát, mind Magyar Országban s Erdélyben vége lött volna a mi dolgunknak, az Austriai Ház kívánsága szerént.

Azért ezekbül a meglett dolgokbul kilátni, eleitül fogva miben munkálódott az Austriai Ház, úgy ma is hogy munkálódja gonoszunkat, elhihető. Istent híván segítségül, mint hogy éjjet napot öszve tészen, miként vesszünk mind a két haza,¹⁰⁹ illő mediumirul¹¹⁰ gondolkozni és e’ télen orvoslani. Tetszésem azért ez.

Minthogy mindezekbül nyilván kijün, nem jónkra célozott és céloz az Austriai Ház, e’ télen Erdélyben bemenvén M[él]t[ósá]gos székiben, onnat mind a két haza securitását¹¹¹ munkálódhassa, most az ideje, mert ha nyárra halad a hadak indulatival,¹¹² késő munkában venni, fegyverünkhöz nem bízhatunk, távul lévén, akiktül várhatnánk is protectiót,¹¹³ addig torkában lévén megehült oroszláninknak, elnyél, míg segítenének, amint feljebb írám. Svecus, muszka, kozák, confoederátusi¹¹⁴ lévén, lengyelországi bémenetelével néhai ifjú Rákóczi György fejdelem urunkkal annyi idők alatt, míg ellenségével viaskodott, segítette-é meg valamelyik? Hasonlótul tarthatni, kell azért elkövetni a szabados utakat,¹¹⁵ mellyet is akármelly keresztény Potenta¹¹⁶ micsoda okkal disvadeálhatna,¹¹⁷ akik közülök a Magyar Nemzetnek és Erdélynek jót kívánnak, hogy mi senki offensájával,¹¹⁸ hanem a magunk megtartatásunkkal munkálódjuk a magunk dolgait. Sőt inkább valakik nekünk jót kívánnak, nemcsak javallani, hanem ugyan segíteni tartoznak. Ha azért egy Római Császár és Francia Király és több Keresztény Királyok s Fejedelmek nem contemnálják¹¹⁹ a Török Nemzettel való uniójokat,¹²⁰ távol lévén tőlök, hát mi, kik Isten kívül elig¹²¹ reménlhetünk valakikben, sőt elnyél bennünket valamikor akarja, mert a pitvarunkban¹²² fekszik.

Hogy a téli operatiót¹²³ javallám, oka ez: adta volna Isten vásárhellyi gyűlés¹²⁴ alkalmatossággal bennlétünkkel követtük légyen az egész nemzetségek előtt tudva lévén mind inauguratiója,¹²⁵ mind Erdély országa manutentiója,¹²⁶ avagy csak bennlétünkkel indíthattuk légyen meg ezen munkákat, mellyre Isten továbbra segíljen bennünket, másként nagy csorbájával is az Austriai Ház elcsinálja¹²⁷ dolgát a Török Nemzettel, késő lesz a mi dolgunk. <Bizom> Kétségeskedvén a Török Nemzet a Keresztények fegyvere eránt, nem lesz munkánk haszontalan, igaz ügyünk lévén, mellénk áll jó Istenünk, akitül is függnek minden nehéz dolgok lecsendesítések, becsesb lévén székibül való expeditiói, mint Erdélyen kívül, a nemzetségek előtt, nem tarthatván téli alkalmatossággal valamelly erőnek ránk való jöttétül, bátorságosan követhetjük dolgainkat.

Bementünkkel, ha onnat felül armistitium¹²⁸ találna lenni, avagy ha szintén nem lenne is, ollyan erővel mehetnénk bé hírünkkel, széllyel lévén quartélyra¹²⁹ osztva az Erdélyben lévő németség, öszve menni nem engedtetnék, míg az egész corpus¹³⁰ béérkeznék oly alkalmatossággal a székes hely közelíttethetnék, ahonnan az expeditiók emanáltathatnának securus¹³¹ utakon. Amint rá emlékezem, volt tetszésem Miskolcon a Havasalföldi Vajdát elcsinálni, Fogarasföldén lévén egy Alsó Szombat nevű udvarháza a Fiscusnak,¹³² melynek is egy faluját az Öreg Rákóczi György fejdelem adta volt ezen Vajda familiájának, mellyért is igen observáltatik¹³³ töllök a Rákóczi Ház, azon udvarházát jószágával Vajda és familiájának nem volna idegen dolog most is conferálni,¹³⁴ amellyel barátunkká csinálván, pénzével segítene kölcsönében úgy egyebekben is szolgálhatna. Isten sem ellenzi a rendes mediumok¹³⁵ elkövetését.

Noha kárhoztatott Erdély és a Keresztény Fejdelmek idegeníttettek törökkel való barátság eránt,¹³⁶ de nem méltán, bizonyság reá a keresztény fegyver, midőn a Török Nemzet ellen tötte ki magát, avagy Erdély nem mellé állott-é, milliókkal s minden tehetségével segítve a keresztények fegyverét, noha kevés hasznát vette Erdély, egy bánsága, Lugos, Karánsebessel, a töröknek adódva. Partiumban lévő böcsületes emberek jószági meg nem adatása, nem keresztény lelkű ember, valaki erdélyiek felől idegenül gondolkozik. Mindazáltal eleitül fogva volt Aquilista,¹³⁷ aki a dolgokat úgy magyarázta, amint […]¹³⁸ tetszett.

In Anno 1659 Havasalfölde, Moldovai Vajdák exulantságok¹³⁹ Porta kedvetlenségében jutva, úgymint Kosztandin Vajda,¹⁴⁰ Stepán Vajda,¹⁴¹ Minje¹⁴² vajdák a némethez confugiálva,¹⁴³ életeket bujdosásokban végezték el.

Két Báthoriak,¹⁴⁴ egyik a némethez adván magát, Uppulia¹⁴⁵ nevű városban exulántságában holt el, mindenébül kifogyván, egy vállban vágott veres bársony mentében temettetett el.

Az egyike recurrált¹⁴⁶ a Porta favorához, kedvében vévén a Porta, újabban statuáltatott Erdélyi Fejedelemségében, s úgy is holt el.

Grigorás Havasalföldi Vajda¹⁴⁷ hasonlóképpen deviált,¹⁴⁸ Porta favorához recurrált, obtineálván¹⁴⁹ újabban¹⁵⁰ vajdaságát, székiben holt meg.

A rácság ellen most az ideje a muszka alkalmatosságával, a Török Nemzetet ellene felindítani, lévén a Magyar Nemzetnek ollyan veszedelmes ellenkezője, mellyért is nem egyebet érdemel veszedelmeztetésénél.

Emlékezetben kelletik hoznom Bethlen Gábor dolgát, a Magyar Korona kezéhez jutva, azzal megkoronáztatása nem elszakasztja az Erdélyi Fejedelemségétül, sőt visszaadva, Erdélyi Fejedelemségéhez accomodálja¹⁵¹ inkább magát, annak csendes birodalmára.¹⁵²

Dávid az isteni próbák alatt az frigyládát visszavinni javallja, szovai ezenek: Vidd vissza az Úr Ládáját, és ha néki tetszem, visszá hoz engem helyemben.¹⁵³

Acháb királyt kiteszi, ki volna, aki veszedelmeztethetné, a Sátány ígíri magát, Prophetáit felindítja, menne a Gileád ellen való hadra, hogy ott vesszen, a Sz[ent] Históriák, úgy a külsők¹⁵⁴ elég példák, az isteni akaratokon kívül micsoda Fátumokra jutottak.

Mindezek mire valók, a szabados utak elpróbálások, az isteni tanácstul függnek azoknak megáldattatások. Azért az mi az ő idejére való és az isteni akaratok utat nyitnak azoknak végben vitelére, vétek elaludni, akár micsoda színek alatt.

Azért iterato,¹⁵⁵ nem az az én tetszésem, hogy ellenkezést javalljak, sőt az ellenkezésbül is jó jüjjön ki, javallom. Azért hogy Idegen Nemzet avagy kárhoztathat-e? Valamelly Nemzet annak jó akaratjával visszaélni, favorában nem jutni, nem lévén az isteni tanácsban, ha az által akar az isteni végzés megtartani. Boldog Fejedelemség, azki országát s magát szabados utakon kívánja megtartani. Isten az ilyeneket Dáviddal bujdosási után vigyen királyi székiben, szerencsés uralkodásával megáldván (az Achitophell tanácsit megszégyenítvén).¹⁵⁶ Amen.

 

 

Így idézd:

Jankovics József. „Bethlen Gábor politikájának követését sugalmazó politikai tervezet a 17. század utolsó harmadából”. Irodalomtörténeti Közlemények 117, 1 (2013): 109–119.

→Eredeti közlés (PDF) Bethlen Gábor politikájának követését sugalmazó politikai tervezet a 17. század utolsó harmadából