ID

2512

Szerző

Jankovics József

Címszó

Zrínyi Ilona, gr.

Alcím

Ozalj?, 1643?–Nikomédia, 1703. febr. 18.

Szócikk

→Zrínyi Péter és →Frangepán Anna Katalin lánya; 1666 márciusától →I. Rákóczi Ferenc, 1682 júniusától →Thököly Imre felesége; →II. Rákóczi Ferenc anyja.

Gyermekkorát Horváto.-ban töltötte, apja 1665-től horvát bán. Otthonában igényes neveltetést kapott, legalább négy nyelven beszélt, levelei kitűnő íráskészségről, stílusérzékről tanúskodnak. A Délvidékről esküvője után a Rákócziak fészkébe, Sárospatakra költözött. Férje a Wesselényi-felkelés egyik vezetője lett, és csak hatalmas váltságdíj révén menekülhetett meg a súlyosabb megtorlástól. 1676. március végén a kuruc felkelő csapatok elől Patakról a sokkal biztonságosabb Munkács várába költöztek, ~ útközben, borsi kastélyukban hozta világra fiát, Ferencet. Férjét még abban az évben elveszítette, s hatévi özvegység után, 1682 nyarán Thököly Imrével kötött házasságot. →Gyöngyösi István erre az alkalomra írta töredékben fennmaradt köszöntő versét, amely az utókortól kapta a Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága címet. Miközben második férje a törökhöz állt és sikeres harcokat is vívott, a Munkácson maradt ~nak jutott a feladat: megszervezni a vár védelmét, biztosítani a védők ellátását, híreket közvetíteni Thökölyhez a lengyelo.-i és a felvidéki hadi helyzetről, erdélyi bujdosó-mozgalmakról. 1685 őszén Caprara Aeneas Silvius császári generális blokád alá vette Munkács várát, de 1686. máj. 1-jén dolgavégezetlenül kellett elvonulnia a sziklavár alól. Megadásra felszólító levelére ~ bravúros retorikával megírt választ adott, melynek különböző fordításai röpiratokban, hírlevelekben, képlapokon Európa-szerte elhíresítették a bátor fejedelemasszony és hős védőtársai nevét. Alakja még az ostrom ideje alatt spanyol drámában került színpadra, Thököly állítólagos latin imája, amellyel feleségétől búcsút vett, prágai impresszumú kiadásban látott napvilágot, s róla szól a világirodalom legkorábbi magyar tárgyú regénye. Férje ekkor már a török rabja. Fennmaradt egy általa vagy nevében – esetleg a történetíró →Cserei Mihály által – írt, az ovidiusi heroidák vershelyzetére emlékeztető búcsúzóvers, 1690–91-ből, párdarabjával együtt, amelyben felesége biztosítja örök hűségéről távol élő kedvesét (→Thököly búcsúéneke). Thököly többször is megpróbálkozott Munkács felszabadításával, de nem tudott felesége közelébe jutni. ~ végül 1688. január közepén adta át Caprarának a várat, megegyezéssel. ~ és gyermekei, Julianna, Erzsike és Ferenc március elején kerültek Bécsbe, az orsolyiták kolostorába. Fiát elválasztották tőle, a kisebbik lány még abban az évben meghalt, Julianna Aspremont grófhoz ment feleségül, de a fiatal párt más-más kolostorban tartották szobafogságban. ~t Thököly két császári generálisért cserébe kiváltotta, s az asszony 1692 elején indulhatott férjéhez Töröko.-ba. Májusban találkoztak a szerbiai Pozsarevácon. Fiától el sem búcsúzhatott személyesen, 1692. jan. 8-án, Pozsonyban kelt levelében küldött neki nagy lelki erőről tanúskodó erkölcsi biztatást.

~ viszonylag zökkenőmentesen kapcsolódott be Thököly emigráns államának életébe. Részt vett a reprezentációs események szórakozási alkalmain, nem kerülte a zenés, táncos vigalmakat sem, udvarában számos zenész tartózkodott, de könyvekkel és iratokkal is körülvette magát. 1694-ben újra gyermeket várt. A kislányt a hadban levő beteg férje nándorfehérvári házában szülte meg, a kései gyermek azonban nem érte meg az egyéves kort. A békekötés körüli bizonytalanság, az egyre apadó török és francia segély miatt súlyos anyagi gondok közt éltek, ~ gazdag kincstárának ékszerei kezdtek zálogba kerülni. Egy ideig még Konstantinápolyban is lakhattak, de a karlócai békekötést követően Kis-Ázsiába kellett távozniuk. 1701. szept. 24-én érkeztek meg hajóval Nikomédiába (Izmit). A két óra járásnyira fekvő, Virágok mezejének nevezett völgy lett Thököly udvartartásának végső állomása. Még itt sem éltek azonban világtól elzárt életet. Az őket körülvevő diplomaták csodálták a hős asszony okosságát, életerejét, közösségteremtő képességét. ~ magával vitte a munkácsi oltár felszerelését, s egykori otthoni környezetükben gyakorolhatták hitbéli életüket. ~ még megtudhatta: fiának 1701-ben sikerült megszöknie bécsújhelyi börtönéből.

1703. jan. 20-án megbetegedett. Febr. 18-án bekövetkezett haláláig meghozta a végrendeletével és temetésével kapcsolatos döntéseket. Sírja és márványba vésett sírfelirata a konstantinápolyi Szt. Benedek-templomban őrizte emlékét 1906-ig, amikor fia, II. Rákóczi Ferenc és unokája, Rákóczi József hamvaival együtt a kassai dómban helyezték végső nyugalomba. Bujdosótársa és férje, az 1705-ben elhunyt Thököly Imre földi maradványai ugyanekkor a késmárki új ev. templomban nyertek végső nyughelyet.

Művek és/vagy kiadások

Irodalom

Horváth Mihály, Zrínyi Ilona életrajza, Pest, 1869; Kállay Magda, Zrínyi Ilona a magyar szépirodalomban, Debrecen, 1942; A kuruc küzdelmek költészete, kiad. Varga Imre, Bp., 1977, 86–87. sz.; Gyöngyösi István, Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága, kiad. Jankovics József, Nyerges Judit, utószó Jankovics József, Bp., 2000; R. Várkonyi Ágnes, Zrínyi Ilona, in A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában, szerk. Bene Sándor, Hausner Gábor, Bp., 2007; R. Várkonyi Ágnes, Zrínyi Ilona, „Európa legbátrabb asszonya”, Bp., 2008 (magyar–török kétnyelvű kiadás).