ID

5611

Szerző

Jankovics József

Címszó

Rozgonyi Varga János

Alcím

Rozgonyi Sutoris; Rozgony, 1611 vagy 1612–?, 1697 e.

Szócikk

Ref. lelkész, esperes, önéletíró. Felsőbb iskoláit 1626-tól Sárospatakon, majd Kolozsváron és Gyulafehérváron végezte, közben a brassói magyar iskolában (1632), Bánffyhunyadon (1634) és Marosvásárhelyen (1636–38) tanított. 1637 végén visszatért Gyulafehérvárra. →Geleji Katona István támogatásával I. Rákóczi György alumnusa lett, s 1638. ápr. 14-én, a fejedelem követeként utazó →Bisterfeldhez csatlakozva indult külföldi tanulmányútjára. Leidenben, majd szeptembertől Franekerben tanult, megismerkedett a →kartezianizmus és a →puritanizmus eszméivel, de eljárt orvosi előadásokra, bonctani órákra is. 1639-ben újra Leidenben iratkozott be, majd Franekerből indult hazafelé 1640 májusában. Szeptembertől Marosvásárhelyen tanár, itt nősül, és itt szentelik pappá. 1643-tól Kézdivásárhelyen, 1648-tól Nagyenyeden lelkész, majd esperes. 1654-től életéről bizonytalan adatok vannak. Egy ideig vlsz. Ótordán lelkészkedett, Herepei szerint újtordai papként halt meg. 1697-ben, az enyedi kollégium javainak vizsgálati jegyzőkönyvében már néhaiként említik, akinek tartozása fiára, az akkor széki papként működő R. Jánosra szállt.

Életének eseményeit a vlsz. naponkénti feljegyzések alapján, utólag készített Descriptio annualis c. latin nyelvű, kéziratos füzetéből ismerjük peregrinációjától 1654-ig, felesége haláláig. Nyomtatásban is megjelent két franekeri responsiója (Collegium Hungaricum in quo disputationibus LI, Controversiae Theologicae quae nobis cum omnibus adversariis sunt propositae, Franeker, 1640, RMK III 1557). A marosvásárhelyi iskolában tartott két beköszöntő beszédének (De informatione studiosae juventutis, 1636, ill. De ortu Musarum, 1640) csak címét ismerjük, szövegük nem maradt fenn. Egyetlen ismert verse, egy ROZGONI JANOS akrosztichonú hálaadó és könyörgő ének, 1641 márciusában keletkezett.

~ önéletírásában felsorolt leideni diáktársainak teológiai elkötelezettsége alapján Herepei úgy vélte, hogy a puritanizmussal rokonszenvezett, de ugyanő jegyezte fel róla azt is, hogy egyik aláírója volt a coccejanizmust elítélő 1673-as radnóti zsinat végzéseinek. Konzervatív álláspontját jelezheti Geleji Katona Istvánhoz fűződő kapcsolata, ill. saját vallomása, mely szerint egész életében a „veram et antiquissimam religionem” híve és védelmezője volt, és a „hitújítók” mozgalmához sohasem csatlakozott.

Művek és/vagy kiadások

RMKT XVII/9, 1977, 74. sz.; Tonk Sándor, Rozgonyi Varga János önéletírása, Lymbus, IV, 1992, 143–168.

Irodalom

Adattár XVII/1, 1965; Adattár XVII/3, 1971; Tonk Sándor, Rozgonyi Sutor (Varga) János, AHistLittHung, X–XI, 1971, 73–77.