A peregrináció valószínűleg nagyon gyakori, de mégis csak ritkásan fennmaradt, s ezért annál fontosabb, írásos dokumentumai közé tartozik az úti levelek (ifj. Páriz Pápai Ferenc, Tótfalusi Kis Miklós, Teleki Pál), a híres emberek és a tanulótársak bejegyzéseit tartalmazó album amicorumok vagy stammbuchok (Pápai Páriz Ferenc), a tanulmányút élményeiről, tapasztalatairól, a látottakról-hallottakról, a külföldi egyetemjárással kapcsolatos eseményekről, a tanulmányok folyamatáról, anyagairól és tanári személyiségeiről tudósító itinerárium, diárium vagy útinapló (Szepsi Csombor Márton, Szenci Molnár Albert, Bethlen Mihály) mellett: az instrukció is.

Ezt a műfajt általában az idegen országokba, felsőbb tanulmányaikra induló ifjak szülei (Nadányi Mihály, Teleki Mihályné Vér Judit), ritkább esetben az iskolába indító pártfogó vagy mecénás (Bethlen Gábor), vagy a külországi iskolákban korábban megfordult, az ottani viszonyokat megtapasztalt és az oktatók között személyes kapcsolatokat is kialakított hazai tanárai (Pápai Páriz Ferenc, Kovásznai I. Péter) művelték.

Különösen Erdélyben volt közkedvelt, egy ideig úgy tűnt föl, hogy szinte csak ott terjedt el, de az idők folyamán előkerültek példányai Magyarország más vidékeiről is. Az instrukciók hangvétele, tematikája elárulja, hogy az utasítások magának az utazási ismeretekben még járatlan diáknak szóltak, vagy a praefectusnak, a minden hatalommal megbízott vezetőnek, vagy pedig (ez az olcsóbb megoldás) az idősebb, egyben tapasztaltabb diák kísérőnek (ephorus, nevelő), aki szintén az irányítója volt a kockázatos vállalkozásnak. Általában az arisztokrácia nagyobb gyermekeinél szolgáltak ez utóbbiak, ezért nem bírhattak teljhatalommal a felett, akire vigyáztak, ám miközben őrző-védő szolgálatukat ellátták, a szülő által patronáltként maguk is elvégezhették egyetemi tanulmányaikat.

Az instrukció mind a vezető, mind a vezetett kötelmeit tartalmazta; vagy ugyanazon szöveg szólt mindkettőjüknek, vagy pedig külön-külön voltak megcímezve. Az érintettek általában ismerték a másiknak szóló előírásokat is. A két szöveg részben meg is egyezhetett, részben pedig reflektálhatott egymásra. Funkciójuk az volt, hogy az addig a kastélyuk környékét, városi iskolájuk udvarát, megyéjük területét talán el sem hagyó ifjak Európa keresztútjaira kivetve, idegen nyelvű és öltözetű, más vallású és erkölcsű emberekkel találkozva túléljék az utazást, eljussanak a magasabb tanulmányok forrásaihoz. Vagyis a gondos és gyermekeiket féltő szülők írásba fektették az utazók kötelességeit és feladatait, felhívták figyelmüket az úton járók állandó veszedelmeire (tolvaj útitársak vagy rabló kocsmárosok, csaló kártyások), előírták a tanulmányok mikéntjét, illetve a külföldön rájuk leselkedő egészségügyi csapdahelyzetekre való felkészítést alapozták meg (tiltották a gyümölcsevést, az általában rossz ivóvíz ivását). Meghatározták az otthonnal való kommunikáció legbiztosabb és lehetőleg legolcsóbb útjait-módjait, módszereit (levél, postakocsi, hazatérő társakkal való levélküldés), s hangsúlyosan kiemelték a feltétlenül szem előtt tartandó testi–lelki–erkölcsi kockázatot (betegség, honvágy, rossz nők társasága, ismeretlenekbe vetett bizalom, trágárság, részegeskedés, lustálkodás), valamint szigorú gazdasági (pénzváltás, -költés és -küldés, postán vagy inkább a felmenő diáktársak által, a készpénz őrzése), és társasági viselkedési tudnivalókkal látták el őket.

A legkörültekintőbb instrukciószerzőnek gróf Széchenyi György bizonyult, aki az itáliai tanulmányútra, vagyis inkább kavalierstour-ra (nemesi/lovagi tapasztalatszerzésre) induló tizennyolc éves fia, Zsigmond, és kísérői számára összesen négy „szép intést” is készített. A praefectushoz szóló latin nyelvű, roppant részletező utasítás 21 pontból állt, a másik, a magyar kísérőhöz intézett irat úgyszintén. A fia ugyanennyit kapott, de úgy, hogy neki a pénz kezelésére és a kiadásokra vonatkozó 7–18. pontokat nem írta le, hanem a praefectus és a másik, tapasztaltabb kísérő szövegéhez utasította. Ugyanezen napon még afféle inasul és tanulótársul fia mellé- alárendelt Miskei Jánosnak is előírta, miként viselkedjék, milyen teendőket lásson el Zsigmond körül, hogyan vigyázzon testi épségére – és hogyan írjon jelentést arról, hogy a praefectus és a kísérő mikor, hol, kitől és mennyi pénzt vett fel, s azt mire fordították! Egyebekben pedig őt is az úrfi, a praefectus és a kísérő számára adott instrukcióhoz utasítja. S figyelmezteti: mindezen előírásokhoz „alkalmaztassa magát”, mert ha „rosszul viseli magát, s nem jól vigyáz az Úrfira, bizonyos lehet benne, nagy büntetésünket el nem kerüli”. Amennyiben viszont jó lesz, és szorgalmasan végzi jelentésírói tevékenységét, és mindannyiukat épségben hazahozza, jövőjéről is gondoskodni fog.¹

Az alább közlendő instrukciók nem ilyen nemesi tudásszomj és kalandvágy keverékéből megtervezett útra adnak eligazítást, hanem intézményes gimnáziumi tanulmányaikat megkezdő ifjabb fiúgyermekek regulázására szolgálnak. Előkelő származásukat, a szülők vagyoni helyzetét, a pénzhiányra való utalások ellenére is tükrözi az a kíséret és felszereltség, három inas, kocsisok, szekereslovak és hintó, majd lovász és paripák, amellyel a gráci jezsuiták irányítása alatt álló gimnáziumba küldik őket, abba a városba, ahol egyetem is működött, s amelyet a család jeles elődei is „diligenter frequentáltak”.

Mindkét írás mögött gróf Draskovics II. Miklóst kell keresnünk mint kezdeményezőt, aki országbíró volt, ő kapta meg a kivégzett Nádasdy Ferenc koronára visszaszállt sárvári birtokát. Részt vett Buda 1686-os visszafoglalásában. 1687-es országgyűlésen viszont már az ellenzék oldalán állt.

Az a közös instrukció, amely Draskovics Miklós udvari hadnagyának, a Draskovics Ádámot és Erdődy II. Sándort gráci tanulmányaira elkísérő praefectusának, Szelesy Ádámnak szól, 1686 decemberében készült a Vas megyei Vépen, s Erdődy I. Sándorné, Csáky Krisztina grófnő írta még alá.² Ádámból katonaember lett, győri tábornokként részt vett a Rákóczi-szabadságharc leverésében, Ludwig Herbeville császári tábornagy lányát vette feleségül. 1715–1723 között az országgyűlés több bizottságában is szerephez jutott. Erdődy II. Sándorról (1670–1728) annyit tudunk, hogy apjához hasonlóan kamaraelnökként működött, felesége Trautmansdorf Janka Izabella volt.

Draskovics Ádám és Erdődy Sándor nevét közvetlen egymás után jegyezték be a poétai osztályba: Draskovics Adamus de Trakostyán, Ungarus, Comes, aki magyarnak vallotta magát, és Magyarországon született, illetve Erdődy Alexander de Monyiorokerek, Comes, szintén magyarországi születésű, de nemzeti hovatartozásáról nem szól.³ 3 A velük tartó három inas ugyancsak iskolába járt, de az ő nevüket nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani. Azt közli az instrukció, hogy egyikük a logikai, a másikuk a retorikai, a harmadikuk pedig, amint a nemesifjak, szintén a poétikai osztályt fogja végezni. A beiratkozási dátumok, nevek, rangok, születési helyek alapján a poétai osztályba ez idő tájt beiratkozott Jellecsics Petrus, Ungarus, Nobilis, Szent Mihalyensis (Zalaszentmihály, Drávaszentmihály?), Korbor Petrus, Ungarus, Nobilis, Legradiensis, esetleg Salamon Joannes, Ungarus, Nobilis, Badonfalvensis (Zarkaháza), vagy Szombathelyi Michael Gabriel, Ungarus, Nobilis, Sabariensis közül kerülhetett ki. A retorikába egy Szily Georgius, Ungarus, Nobilis járhatott. Logikai osztályba pedig ugyanekkor Gyurekovich Petrus, Ungarus, Nobilis, Jauriensis iratkozhatott be. Talán ő is az inasok közé tartozott.⁴

A praefectus Szelesi Ádámot egyelőre nem sikerült azonosítani.

A második, korábban készült, s már ugyan kiadott, de az instrukció-irodalomba tudomásom szerint sajnos valószínűleg még nem értékesített utasítás⁵ is Draskovics II. Miklóstól származik, a másik aláírás gróf Csáky Krisztináé, az országbíró második feleségéé, és 1679 áprilisában kelt a szintén Vas megyei Tömördön, Kőszeg közelében. Ez a dokumentum Pál fiuk (1668–1693) iskoláztatásának bizonyítéka, aki később Erdődy Borbálát, Erdődy I. Sándor és Csáky Krisztina lányát, az 1686-os instrukcióban szereplő II. Sándor testvérét vette feleségül.

Draskovics Pál is a jezsuitákhoz indult tanulni. Nagyszombatban 1686. február 9-én tartotta nyilvános vizsgáját, melynek tézislapja fenn is maradt Esterházy Pál iratai között a Magyar Országos Levéltárban. Az ő praefectusának, Némety Jánosnak nevét sem tudtam egyelőre azonosítani.

Az itt olvasható instrukciók erősen magukon hordozzák a műfaj jellegzetességeit, kötelező toposzait, alapvető ajánlásait és tiltásait. Érződik megfogalmazásukon, szerkezetükön, nyelvi fordulataikon, hogy a szülők szeme előtt típusszöveg lebegett, s a diákok egymást váltó generációit ugyanazokkal a hasznos és jó tanácsokkal látták el, ugyanazokkal a vallási, morális, életviteli, szórakozásbeli és tanulásra vonatkozó normákat írták eléjük. De az eddig közölt szövegek általában idősebb, távolabbi országok egyetemein tanulmányok előtt álló ifjakhoz szóltak. Pál esetében a „pedagógiai” elvek is a fiatalabb korosztályhoz vannak igazítva: „…ha rossz líszen, hol ferulával, hol megcsókolván az földet, hol térdepléssel s hol vesszővel megbüntesse.”

Fontos még rámutatni a szöveg azon jellegzetességére, hogy a Draskovics és az Erdődy család is a horvát vezető réteg tagja, a szülők nemcsak a német nyelv tanulását szorgalmazzák, de külön felhívják a figyelmet a horvát nyelvben való elmélyülésre is. Az pedig, hogy az olasz nyelv elsajátítását is előírják Draskovics Ádámnak és Erdődy Sándornak, az egyik legkorábbi említése e nyelv szükségességének a valószínűleg hadi pályára szánt ifjak között.

I.

Instructio, mely adatik Nemzetes és Vitízlő Szelesi Ádám Uramnak, udvari hadnagyunknak és fiaink, Gróf Erdődi Sándor és Draskovicz Ádám Praefectusának,⁶ midőn az Grétczi⁷ Iskolákban és tanulságra⁸ küldjük, hogy mind őkegieme tudhassa akaratunkat és rendelísünket, s mind fiaink tudhassák magokat alkalmaztatni

Elsőben is minden jó dolognak s kéváltkíppen a tanúságnak⁹ és bölcsessígnek eredeti, az isteni fílelem és tisztelet lívin, Praefectus uramnak őkegyelminek szorgos gondja és vigyázása legyen, hogy isteni fílelemben nevelkedjenek fiaink, és így a mindennapi reggeli és estvéli imádságokban, misék hallgatásában, gyakor gyónásban s communicalásban, congregatióbeli hivataljok bétellesétésében¹⁰ szorgalmatoskodjanak.

Továbbá ami tanulságokat illeti, mivelhogy három inast rendeltünk és adtunk melléjek (kik amint több alkalmatosságok is, egyaránt fognak mind a kettűnek deservialni¹¹), és annak egyike Logicus, másik Retor s harmadik Poeta fog lenni, Praefectus uram tehet jó dispositiót, amint őkegieme fogja jobbnak étélni, hogy fiaink az iskolákbul kijővín, a följebbvaló iskolabeliektül exservealtassanak,¹² s a magokkal egy iskolában lévő inassal is concertáljanak, ispectiója és directiója¹³ lévin őkegyelminek magának is rájok, hogy jó módot és methodust kövessenek.

Egy dolog jobban meg nem vesztegeti s níha pedig íppen el is veszti a gyönge ifjakat, mint az rossz társaság, azírt a hazug hizelkedő, rút esküdöző szitkú, trágár szavú és históriájú, részegség követő ifjakat, annyival is inkább a fejír szemílyekkel való conversatiót,¹⁴ mint a dögleletes pestist, úgy kell futni és kerülni, hanem az csendes, igazmondó, jó erkölcsűekkel köll barátságot és conversatiót tartani. A conversatióban is Politicat¹⁵ kövessenek, kinek–kinek rendi szerint való becsületit meg köll adni, holott a böcsület jobban azé, aki böcsül, hogysem aki böcsültetik. Ide minden föl nem tetethetik, hanem Praefectus uramra hagyatik, hogy mindenben a discretiót (mely Mater Virtutum)¹⁶ kövessík.

Megtörténhetik, hogy níha fiainkat más úrfiak magokhoz recreatióra invitálják.¹⁷ Szokás is, hogy cum discretione¹⁸ egyik a másikat meglátogassa, olyankor Praefectus uram reájok vigyázzon az fiainkra, hogy az idegen helyekben böcsülettel és morigerate¹⁹ viseljík magokat, ítelben s italban ne excedaljanak,²⁰ azírt soha az olyan helyekrűl el ne maradjon Praefectus uram. Ha pedig néha recreatióra más magyar vagy német úrfiak mennek fiainkhoz, Praefectus uram maga jó discretiója²¹ szerint lehet illendő gazdálkodással, amint hogy avígre Praefectus uram keze alatt lészen olyan bor is, amellett extraordinarie erogalhat,²² és níha midőn őkegyelme illendőnek és szükségesnek látja, egy kis collatiót²³ is készéttethet, adatik, amint következni fog Praefectus uram kezihez a fiaink ruhabéli s egyéb szükségekre költség, melybűl erre is fordíthat őkegyelme, hogy mindazonáltal az fölösség légyen, vagy talán gyakorta és mások píldájára bű kültséggel s mintegy prodigalitással,²⁴ azt nem akarjuk, holott a mostani országunk s jószágink pusztulási, fogyási miatt is kültségek(ben), amennyire lehet, kémílíst köll tennünk, és jobb, hogy ennek utána, amikor nagyobb böcsületekre kívántatik, akkorra tartassék és fordíttassék az a kültség, mely most mintegy haszontalanul veszne el tűlek.

Az olasz nyelvet is kívánjuk, hogy fiaink tanulgassák, és avígre lészen egy tanítójok, aki egy bizonyos óráig minden nap fiaink szállására menvén, tanítani fogja, elsűben is az olasz nyelvnek fundamentalis regulajara,²⁵ annak utána a maga rendelíse szerént componalasra²⁶ egy bizonyos óráig rendeltessék, úgy mint ebíd után fél vagy egy, s vacsora után is annyi óra, melybe ne lígyen szabad más, hanem csak olasz nyelven szóllani.

A gazdának²⁷ adandó füzetésén kívül lészen Praefectus uramnál költség a fiaink és inasok ruházatbeli és egyéb szükségekre, amint följebb is meg vagyon írva, azt Praefectus uram, amint a szükség kívánja, úgy erogálja;²⁸ mivel pedig el akarjuk távoztatni, hogy fiaink haszontalan költséget, annyival is inkább tékozlást szokjanak, nem akarjuk, hogy semmi erogatiókban is disponaljanak,²⁹ sőt ami kevís pínzt adunk is kezekhez, azt fölöstökömre, uzsonnára és kéváltképpen borra ne fordítsák, hanem a mértékletességet kövessék, mely átal életek és egészségek erőséttessék és hosszabbodjík, sőt azt kívánjuk, hogy Praefectus uramnak hírével adják, ki amire kívántatik, s abbúl észrevévén, hogy jóra fordétják azt az kevés pénzt is, jobban megnyugot elmével leszünk és többekre is kedvünk adatik.

Minthogy fiainkat Praefectus uram kezében és gondviselésében concredáljuk,³⁰ annyival is inkább az inasok és az egész többi állapot is az őkegyelme dispositiója³¹ alá adatik; nem is akarjuk, hogy fiaink azokat a városon akárhova is küldözzék, akármivégre is, hanem mindenkor Praefectus uramnak köll megjelenteni szándíkjokat, és látván, hogy nem derogál³² semmit is, nem is alkalmatlan a kívánság, őkegyelme annuentiájábúl³³ légyen, a szálláson pedig az inasok minden subjectióval,³⁴ szófogadással és szolgálattal fiainknak tartoznak.

Rendeltünk fiaink számára most télre egy hintót és két kocsislovat, mely alkalmatossággal mehessenek, mindenkor elkésérvén Praefectus uram is az hintón iskolában és hintón is menvén érettek és visszakésérvén.

Nyárra kelve a két szekeres lovon kévül három paripa is lészen egy lovászszal, akkor is iskolában csak hintón mennek–jünnek a fiaink, Praefectus uramra nézve, minthogy nem illenék ökegyelmének paripán késérni őket. Paripákon penig recreatiókor, ahova Praefectus uram rendeli, elmehetnek, de úgy, hogy maga soha el ne maradjon, hanem vagy az harmadik paripán, vagy egyik szekeres lovon, vagy a hintón menjen, és vélek légyen.

Ha (kit Isten távoztasson) valamelyik megbetegednék, azonnal aki expertusabb medicus³⁵ találtatik, azt consulalja³⁶ Praefectus uram, és amennyire lehet, s a szükség nem kívánja, inkább hogy orvoslásokat adhibeáltasson,³⁷ aprólíkos alteratiókban³⁸ a gazda asszony is segétséggel lehet, lévén ezaránt experentiája.³⁹ (!) Holott pedig fílelmesebb nyavalája érkezník, doctor orvoslása átal is segéttesse s gyógyéttassa, mindjárt per postam⁴⁰ megírván nyavaláját s minden külső, belső constitutióit,⁴¹ melyeket is a doctortul megérthet. De egészséges állapotjokban is postai alkalmatosságok átal tudósítson Praefectus uram mind egészségek, tanuságok és profectusok⁴² felől is, hogyha jókat értünk felűlek, vigasztaltathassunk, ha melyet nem reméllenénk, ellenkezőt, az olyatént corrigalhassuk.

Ebben mindazonáltal Praefectus uram azt observalja,⁴³ hogy ha szintén egy iskolában vannak is mindketten, de az örögbik mind üdősebb s mind értelmesebb, s jobban meg tudja a becsületet is gondolni, hogysem a kisebbik, és így az örögbikkel őkegyelme szelégyebben⁴⁴ és amennyire a böcsület, jó rendtartás és adott instructiónk nem sértűdik, engedelmesebben is procedáljon,⁴⁵ nem kítljük, magában szállván annyival is inkább jó rendben veszi és tartja magát. Mindazonáltal egyébaránt is ez íllyen víreket jobb szép szóval, mások jó példájával s más indétó motivumokkal⁴⁶ ébreszteni és rendben tartani.

Mindeneket papirosra nem tehetni s nem is szükséges, holott Praefectus uram szép discretiója és ez ilyen ifjak nevelésében való experentiája (!) ezeket fölől haladja, de hogy [a] szokott rendet megtartsuk, s mind őkegyelme ezzel erősebb legyen, s mind fiaink tudhassák magokat alkalmaztatni, tettünk papirosra, vagyunk oly remínségben, hogy fiaink is mind magunkat s mind több elejit és familiáinkat előttek viselik, s ily atyai, anyai szeretetbűl egyedül a magok jovára indúlt szeretetünket megbecsülik és érdemesíttessék magokat nagyobb szeretetünk közlésére is, megadván Praefectus uramnak érdemlett böcsületit és mindenekben engedelmességgel lévén őkegyelmíhez.

Nem kételkedünk ezen följebb Praefectus uram jóakaratjában is, hogy amint eddig is hasonló állapotokban s más hivatalokban is dicsíretesen viselte magát, ezen őkegyelme gondviselíse alá bízott két fiunkat úgy igazgatja és neveli, hogy Istennek tisztességire, királyunk, hazánk szolgálatjára, níkünk szülőknek és nemzetségünknek vigasztalásunkra s öregbedésünkre váljanak jövendőben is.

Lészen Praefectus uramnak őkegyelminek ezaránt való fáradságos hivataljáírt kész pínz száz forintja és ruházatjára hat Riff gránátja.⁴⁷

 

Datum in Castello Vepp die 17. mensis Decembris Anno 1686.⁴⁸

 

Groff Draskovicz Miklos

Groff Czaky Christina

 

II.

Fiunk gondviselésére való instructio

1. Lölkére leginkább viseltessen gondot, úgy inasinak is, az mint ezeránt maga is jó példát adjon nekiek, tudnillik minden nap reggel és estve, amint ebéd, vacsora előtt és utána is az ő szokott imádságit lassan és vigyázva, nem habarva elmondassa vele maga előtt, sőt az szokott imádságin kívül is több imádságokra tanítsa őtet. Minden Boldogasszony napján mind magát, mind inasit meggyóntassa, bizonyos gyóntó atyához, és ha úgy fogja ítílni az gyóntó atya, meg is communicáltassa őtet.

2. Lölki gondviselése után testi gondviselísire legyen gondja, tudniillik minden héten szerdán, szombaton tiszta üngöcskéire és lábra való viseltetésére. Ruházatja és szobája mindennap kisöpörtetésére; feje füsölésére, megmosdására, környülöttö valók is hogy tiszták legyenek, azon is igyekezzék, netalán inasitul férgeket és másféle rútságot nyerhetne.

3. —————————————————————————————-

4. Recreatio nap lévén, akkor se mulassa el a misét, hanem mise után hol egyféle, hol másféle, hol otthon böcsületes occupátiók és rekreátiók⁴⁹ rendeltessenek nekie, és az rossz parasztságtul, mint a tűztül oltalmazza.

5. Idő közben vigyáztasson, hogy nekie enni semmit se engedjen adni, legfőképpen penig gyümölcsöt vagy italt.

6. Ha rosszul találna lenni az gyermek, arrul bennünket azontul⁵⁰ tudósítson, és mindenképpen igyekezzék megtudni, mitül betegedett meg lígyen.

7. Ha fejeskedése⁵¹ miatt rosszul tanulna, holott jobban tanulhatna, tehát egyszer, kétszer, háromszor is szép szóval intse meg, oktassa, ha az sem használna nekie, erősen megfenítse, ha penig az sem használna, vesszővel meg nem rontja, hanem Domini est terra,⁵² és meg is verje, bennünket is olyan fejeskedése felől, azontul tudósítani el ne mulassa. És így, ha rossz líszen, hol ferulával,⁵³ hol meg csókolyván az földet, hol térdepléssel s hol vesszővel megbüntesse.

8. Ha valaki hozzá gyün látogatni, azt böcsülettel béfogadja és conversálkodjék⁵⁴ vele, sőt, ha hasonló volna, viszont ő is meglátogassa őtet, azonban az ilyen látogatás alatt ne egyenek, se ne igyanak, nyári nap akkor discretióval⁵⁵ élhet, és néha-néha időközben is, amint ítélni fogja, vizet képes szerint⁵⁶ innia adhat neki, de mindenkor mind ital előtt s mind utána falat kenyeret adhat nekie.

9. Néha jezsuiták, néha mások is, hol képet, hol cukrot szoktak az gyermekeknek adni. Azért vigyázzon arra, hogy valamit adnak nekie, mind előadassa vele. Jezsuitákkal magánosan⁵⁷ ne engedje sehul nekie lenni és szólani, hanem mindenkor maga jelen legyen. Ha egyszer vagy másszor az olyatín eltett ajándékocska hazugságában avagy más dologban és más cselekedetben tapasztaltatik, az olyanért jobban, hogysem az tanulásáért is megbüntesse.

10. Ebédje, vacsorája fölött azon igyekezzék, hogy főtt⁵⁸ vize is legyen. És többször bort ne igyék háromszor, melynek gyümölcse után is bor légyen immár, bizonyos szokott üvegecskével.

11. Az inasokhoz magát társul ne tegye, hanem őket is fenyítségben tartsa, úgy az több oskolabeliekkel is, de az mint illeni fog, őket megbecsülje, hogy maga is tőlük megbecsültessék, maga előtt hordozván fiúnk becsületét.

12. Mikor tanulni fog, deák szóval mindenkor szóljon véle, mikor recreatión lészen, azon igyekezzék, hogy jó és fáin⁵⁹ német gyermekekkel németül conversálkodjék. Ebéd és vacsora fölött pedig hol magyarul, hol horvátul szólasson vele és azon igyekezzék, hogy böcsületesen, nem mocskosan vagy parasztul tanuljon enni.

13. Ebédre hírünk nélkül ne engedjen sehová menni nekie az egy jezsuitákon és atyafiakon,⁶⁰ úgymint néném asszonyokon és sógor Erdődy Miklós⁶¹ uramon kívül.

14. Mind a többit is, melyeket az instructióban nem inseráltunk,⁶² hanem amit magátul fiúnk hasznára és előmenetelére s tanúságára kigondolhat, mindeneket bízunk és committálunk.⁶³ Hogy jövendőben is conventiója⁶⁴ fölött hálaadók lehessünk hozzá.

 

Ezen instructiót az mi fiúnkra, Palkóra nézve mindenekben confirmáljuk,⁶⁵ kívánván azt, hogy Némety János uram annak és eszerint viselje gondját.

 

Datum Tömörd die 26-a Aprilis 1679.⁶⁶

 

Gróf Dráskovits Miklós m. p.

Gr. Nádasdi Crisztina m. p.

 

 

 

Így idézd:

Jankovics József. „Instrukció Draskovics Ádám és Erdődy Sándor gráci, és Draskovics Pálgyszombati diákok számára”. In Septempunctata: Tanulmányok Petrőczi Éva hatvanadik születésnapjára, szerkesztette Pénzes Tiborc Szabolcs, 51–60. Budapest: rec.iti, 2011. http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/septempunctata/06-Septempunctata-51-60-jankovics.pdf.

→Eredeti közlés (PDF) Instrukció Draskovics Ádám és Erdődy Sándor gráci, és Draskovics Pál nagyszombati diákok számára